Az orvosok egyik legszebb álma az emberek hibernálása – hol tartanak a kutatások?
Felgyorsultak az állatok önhibernációjával kapcsolatos kutatások, hiszen ha sikerülne hasonló állapotot előidézni emberben, az a gyógyászatban és az életmentésben, de még az űrkutatásban is új távlatokat nyithatna.
Amikor az egerek agyának egy meghatározott területét ultrahangimpulzusok érték, a kis rágcsálók mozdulatlanná váltak, a testhőmérsékletük csökkenni kezdett, a szívritmusuk a felére esett és az anyagcseréjük is lelassult. Kutatók körében nagy feltűnést keltett ez a kísérlet, amelyet pár hete a Nature Metabolism című szakfolyóiratban ismertettek, mivel elsőként sikerült téli álmot egyébként nem alvó állatokat ilyen egyszerű, komolyabb beavatkozást nem igénylő módszerrel rávenni arra, hogy elkezdjék hibernálni magukat.
Az eljárás kulcsa az volt, hogy a St. Louis-i Washington Egyetem tudósai azonosították idegsejtek egy speciális csoportját, amely részt vesz a testhőmérséklet és az anyagcsere szabályozásában a téli álom idején. Ezek más emlősökben is megvannak – a szervezet minden fontos élettani működését befolyásoló agyterület, a hipotalamusz úgynevezett preoptikus magjában –, csak általában nem aktívak. E sejteket ultrahanggal felpiszkálva tudták az egereket 24 órán át a hibernáció felületesebb formájában (szaknyelven: torporban) tartani. Az eredmény azért különösen reménykeltő, mert a kutatók abban bíznak, hogy
ilyen módon – akár egy egyszerű ultrahangsisak felhelyezésével – az emberi szervezetben is hasonló folyamatokat lehet elindítani.