Az urea vagy karbamid, a szervezetből a vizelettel kiválasztódó anyag "újrahasznosítása" tartja életben az apró békát a hosszú hibernált állapot alatt. A karbamid védi a sejteket és a szöveteket, amikor a kis kétéltű szíve, agya és vérárama leáll. Az erdei békák (Lithobates sylvaticus) azért képesek erre, mert bélrendszerük speciális baktériumai újrahasznosítják a karbamidot – állapították meg a Proceedings of the Royal Society B című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői.

Vannak, akik a békavizeletet egyfajta fagyállóként értelmezik, de Jon Costanzo, az ohiói Miami Egyetem zoológusa, a tanulmány társszerzője ezzel nem ért egyet: "Szemük fehér, bőrük fagyos, olyanok, mint egy darab kő. Ha embert látnánk ilyen állapotban, halottnak neveznénk. Ahogy azonban a levegő melegszik, a kis békák újraélednek" – magyarázta. Más állatok sem vizelnek a téli álom, vagyis a hibernáció idején, ám az emlősök nem dermednek kővé, mint a békák, sőt február közepén, amikor még tart a tél, felébrednek.

Costanzo és kollégái megvizsgálták a béka belében élő baktériumflórát. Sok olyat találtak, amelyik több olyan állatban is él, amelyek szintén téli álmot alszanak. Egy baktérium azonban nincs meg a feléledt, újra aktív békákban, csak a fagyottakban, ez a pszeudomonász, amely a hidegben tenyészik.

Nem volt könnyű kideríteni, mi történik a békák szervezetében. Már a begyűjtésük is akadályokba ütközött, mert bőrük a talaj és a levelek színét utánozza. A vizsgálat úgy folyt, hogy aktív időszakukban gyűjtötték be a kis kétéltűeket, majd ellenőrzött körülmények között "megfagyasztották" őket.