Óvatosak az újvidéki tragédia miatt, ezért csak hónapok múlva indulhat el a gyorsvasúti közlekedés a Szabadka–Újvidék-vonalon
Vucsics elnök szerint az ellenőrök az összes állomást átvizsgálják.
Vucsics elnök szerint az ellenőrök az összes állomást átvizsgálják.
Miközben Magyarországon időnként az utasok tolják a vonatokat, a szerelvények sebessége folyamatosan csökken, az európai vasúti szakma egy minden fővárost összekötő gyorsvasúti hálózat kiépítésére tett javaslatot.
Bár az ázsiai régióban napjainkban is elérhető a nagy sebességű mágnesvasút, ezt a szakértők szerint rendkívül drága üzemeltetni. Akad viszont egy másik technológia is, aminek jóval kisebb a költségvonzata, de még nem tudni, hogyan lehetne megvalósítani. Ennél ugyanis szárnyakkal növelnék a tempót.
A helyi lakosok aggódva figyelik, az érintett települések közül többen már jó előre jelezték is, hogy mi a bajuk a Budapest–Varsó nagysebességű vasút nyomvonalával. A várhatóan majd csak a következő évtizedben elkészülő beruházás megvalósíthatósági tanulmánytervének eredményeit a héten mutatták meg – egyelőre csak az érintetteknek.
Akár 350 km/órával mehetünk Kolozsvárra, ha egyszer megépül.
Az újonnan kiépülő vasúti pálya 250-350 km/h-s sebességet is lehetővé tehet.
A tervek szerint mintegy félmillió utasra számítanak évente.
Még a megvalósíthatósági tanulmány is csak 2019 végére készülne el, de egy tervezett útvonalat már bemutattak.
Romániában, a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút is szerepel a tervek között. De csak később, a távoli jövőben.
A magyar mérnökök által meghatározott pénzügyi keret 525 milliárd forint, plusz 10 százaléknyi tartalék.
A Pro Infrastruktúra Egyesület alelnöke szerint rendkívül költséges beruházásról van szó, ami ráadásul nulláról induló fejlesztést igényelne, a meglévő infrastruktúra ugyanis nem bővíthető ilyen formában. Az sem világos, honnan lenne rá elegendő utas.