Gyarmatosításról szóló könyvet soroltak a fikciós irodalomhoz egy texasi könyvtárban
A kötet átminősítését jobboldali aktivisták kezdeményezték.
A kötet átminősítését jobboldali aktivisták kezdeményezték.
A chagosiak őseit a francia és brit kolonizálók hurcolták be az atollokra, hogy rabszolgaként dolgoztassák őket a kókuszültetvényeken. A brit kormány aztán a hatvanas években titokban, a jogaikat semmibe véve kitoloncolta a leszármazottakat, hogy az amerikai hadsereg támaszpontot létesíthessen a legnagyobb zátonyon – erre csak évtizedekkel később derült fény. A jogtiprás most véget érhet, és beindulhat az elűzött lakók érdemi kompenzációja is, de a szigetcsoport feletti rendelkezés Mauritiushoz, Kína szövetségeséhez kerül, így sérülnek az amerikai és brit nemzetbiztonsági érdekek. Mi jön most a Chagos-szigeteken?
Elfogadott tudományos növényneveket változtatnának meg botanikusok, tekintettel arra, hogy az elnevezések mögött felsejlik a gyarmati múlt. Történelmi elnevezések kerülnek szembe a kulturális érzékenységgel.
Több poszt alatt is le kellett tiltani a kommenteket.
Arról szinte mindenki hallott már, hogy Alaszka egykoron az Orosz Birodalom gyarmata volt, de arról már kevesebben tudnak, hogy voltak orosz helyőrségek Kaliforniában és a Hawaii-szigeteken is. Miért gondolták jó ötletnek az oroszok a terület gyarmatosítását, miért nem jártak sikerrel és tényleg fillérekért váltak-e meg végül Alaszkától? Cikkünkben ezeket a kérdéseket mind megválaszoljuk.
Drágakövek, dísztárgyak és egy gyémántokkal kivert ágyú is van azok között a kincsek között, amelyeket Sri Lankának és Indonéziának szolgáltat vissza Hollandia.
Hiába viselkednek véreskezű zsarnokként Afrikában az oroszok, és hiába kopott meg már Kína fénye a kontinensen, a nyugati hatalmak így is nagy hátránnyal indulnak az afrikai országokban, a gyarmatosítás emléke miatt. Ennek ellenére nem adják fel, bár a Kelethez képest sokkal demokratikusabb keretek között, de ők is szeretnék zsebre vágni Afrikát. Magyarország is nyomul, de vajon mennyire tesz keresztbe a kormány törekvéseinek Orbán Viktor egyik legbiztosabban működő trükkje, a migránsok ellen hergelő propaganda?
Korábban indult, de az elmúlt két évtizedben vált iszonyatosan látványossá, ahogy Kína megpróbálja zsebre vágni Afrikát. Segítő keleti bácsiból kőkemény behajtóvá vált, miközben a kínai pénzen, kínai anyagból, kínai szakértelemmel épített autópályák, erőművek pár évvel az átadás után már porladnak is szét. Pekinget azonban nem tántorítják el a részleges kudarcok, és a stratégiáján csavarva egy fokkal woke-osabban folytatja a nyomulást Afrikában.
A Wagner-csoport viselkedése a legrosszabb gyarmatosító emlékeket idézi Afrikában: egész falvakat irtanak ki, kizárólag a pénz, az arany és a gyémánt mozgatja őket, és tisztes helyi polgárokat is simán kórházba juttatnak, ha épp úgy tartja kedvük. Ennek ellenére a kontinens több országa valósággal rajong az oroszokért, van, ahol a zsoldosseregnek szobrot emeltek, a mozik a „hőstetteikről" szóló akciófilmeket vetítik. A Nyugat mindeközben hiába próbálja jóvá tenni a gyarmatosítás okozta történelmi traumákat, és igyekszik valóban segíteni, az évszázados, helyi beidegződések miatt a nép szimpátiájáért vívott harcban továbbra is vesztésre áll a Kelettel szemben. De lehet, hogy már nem sokáig, mert Oroszország talán lassan túlfeszíti a húrt.
Egy Roberto Rozzi paleoökológus által vezetett, friss kutatás szerint azoknál a fajoknál volt a legnagyobb a kihalás kockázata, amelyek a legnagyobb méretbeli eltérést mutatták a kontinensek szárazföldjein élő rokonaikhoz képest – de a kockázatot az emberek megjelenése emeli drasztikusan.
Humán erőforrásként tekint az Orbán-kormány a határon túli magyarokra Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint, aki az e heti HVG-nek adott interjút.
Bill Nelson, a NASA igazgatója egy interjúban nemrég arról beszélt, hogy ha Kína küld hamarabb embert a Holdra, akkor azt is megakadályozhatja, hogy más országok űrhajósai is leszálljanak az égitesten.