A népszámlálás előzetes adatai szerint 14 százalékkal, 225 ezerrel lettek kevesebben a magyarok Romániában, aminek a HVG-nek nyilatkozó szociológus, Kiss Tamás szerint a természetes fogyás, az elvándorlás és az asszimiláció az oka. A szakember az előzetes adatokból 15 ezerre becsüli azok számát, akik az előző népszavazáson magyarnak mondták magukat, és most románnak, mivel majdnem ennyivel lettek többen azok, akik magyar anyanyelvűnek, de román nemzetiségűnek vallják magukat.

Összességében úgy látja, hogy 1 millió 150 ezer magyar van Romániában, akik közül 100–110 ezren romák.

Kiss Tamás nehéz kérdésnek nevezte annak megítélését, hogy a népesség megtartásában mennyit segítenek a magyar kormányzati támogatások, „Az óvodaprogram hatása pozitív, az oktatási intézmények felújítása presztízsnövekedést jelentett az adott iskola számára, így egyes helyeken lehetett szerepe a népesség stabilizálásában is.”

A stadionépítések, fociakadémiák támogatásáról szerintem ez nem mondható el. Vagy az én ízlésvilágomtól az is nagyon távol áll, hogy több erdélyi arisztokrata kastélyok felújítására lobbizott ki jelentős pénzeket Lévai Anikón, a kormányfő feleségén keresztül.”

Arra a felvetésre, hogy a NER az erdélyi politikát is a saját képére akarja formálni, úgy reagált: „Ez a folyamat nem tesz jót az erdélyi magyar közösség ellenálló és politikai cselekvőképességének. (...) Előállt az a helyzet, hogy az RMDSZ-nek és általában az erdélyi elitnek radikálisan csökkent a közvetlen befolyása az itteni sajtóra és elitképzésre.”

Hogy rossz dolog-e, ha oda-vissza működik a magyar migráció, úgy felelt: „Jó vagy rossz, létezik a virtuális nemzetépítés. Sok kelet-európai állam él ezzel a módszerrel. Románia például Moldova kapcsán, de a román állam szívesen tovább is lépne a területi fennhatóság felé.

A magyar állam viszont intézményes, és nem territoriális gyarmatosításban gondolkodik.”

A teljes interjút az e heti HVG hetilapban és a hvg360-on olvashatja.

null