A következő években nagyot nőhet a magyarországi biogáztermelés, amire már készül az egyelőre nem nyilvános akcióterv. A számítások szerint a támogatás nem kerülne sokba és gyorsan megtérülne, az időjárásfüggő megújulóenergia-termelés kiegészítéseként is hasznos volna.
Jól ismerjük a nyugati országok zöldítési törekvéseit és azok buktatóit, de kevesebbet tudunk a teljesen más alapállásból induló Ázsiáról és Afrikáról. Losz Ákossal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető gázpiaci elemzőjével erről is beszélgettünk.
A karbonvám bevezetésével szorítja rá az EU a vállalatokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az új rendszer elindítása egyelőre lassan halad, a magyarországi cégek még csak ismerkednek vele.
Egyre több szó esik arról, hogy „vissza kell tartani” (tározni) kell a hazai vizeket, s azok egy részét nem szabad kiengedni az országból, mert mind kevesebb van belőlük. A víz a XXI. század stratégiai erőforrása.
Jó úton vagyunk afelé, hogy értékeink elvesszenek – véli Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Át kell váltanunk egy, a mostanitól különböző társadalmi-gazdasági modellre.
Az uniós szabályozás megnyitja az utat a retorziók lehetősége előtt – mondja Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja, a Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, akit a biodiverzitás hanyatlása, a fajok kihalása és a természet helyreállítása kapcsán kérdeztünk.
A napelemes rendszerek működtetése közben felmerülő problémákat több újfajta módszerrel lehet kezelni – állítja szerzőnk, Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
Új zöld pénzügyi termék terjed világszerte. A biodiverzitás-kredit (biokredit) segíthet előteremteni a pénzt a biodiverzitás megőrzése érdekében. Sok a csalás és a trükközés, de jó projektek is vannak.
A jövő generációi nem csupán a technológia csodáival szembesülnek majd, hanem a tetteink következményeivel is – figyelmeztet Bándi Gyula, a PPKE JÁK egyetemi tanára, aki 2017 óta az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
Hídszerepet próbál betölteni a fejlett és a fejlődő világ között a 2024. novemberi éghajlat-csúcstalálkozónak otthont adó Azerbajdzsán. A fő kapocs a finanszírozási rendszer lenne.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében – derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatásából.