Unokáink számon fogják kérni, miért nem hallgatunk a jelen veszélyeire figyelmeztető szakemberekre
A jövő generációi nem csupán a technológia csodáival szembesülnek majd, hanem a tetteink következményeivel is – figyelmeztet Bándi Gyula, a PPKE JÁK egyetemi tanára, aki 2017 óta az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese.
Ahogy a mondás tartja, a holnap mindig tiszta, nem szennyezi hiba. Ha azonban a környezetvédelemről beszélünk, az igazság éppen az ellenkezője: amit ma elrontunk, azt a jövő generációi fogják megszenvedni. Egyre többször kerül terítékre, hogy a jövő nemzedékeknek milyen jogai és kötelezettségei lesznek, és nemcsak jogi, hanem mindennapi szinten is. A generációs méltányosság lényege, hogy döntéseink és tetteink miként befolyásolják a jövő generációk életét, lehetőségeit és jólétét.
Itt válik igazán izgalmassá a kérdés: ki viseli a felelősséget, az meddig terjed, és hogyan biztosíthatjuk, hogy a jövő generációk érdekei ne sérüljenek?
Bándi Gyula szerint a generációs méltányosság egyik legnagyobb kihívása a probléma lényegének meghatározása: annak tisztázása, hogy milyen mértékben felelősek a jelen generációk a jövő nemzedékek jólétéért.
Egy generációs ciklus statisztikailag nagyjából 25 év, így a mai döntéshozók már két generációval idősebbek, mint a mostani fiatalok.
A mai döntések hosszú távú hatásait tehát nem feltétlenül azok tapasztalják meg, akik meghozták azokat. Ehelyett a jövő generációknak kell majd viselniük ezek következményeit, ami csökkentheti az elkötelezettséget a probléma iránt, különösen, ha a rövid távú érdekek dominálnak.
A jövő nemzedékek jogainak kérdése bonyolult, és nem csupán jogi, hanem etikai szempontból is kulcsfontosságú.