Elhúzódó ostromállapotok az első budapesti Primarkban, az is kiderült, mi a legnagyobb slágertermék
Napi 9-10 ezer vevő, kordonok, csoportos beengedés: így nyitott az első Primark Budapesten.
Napi 9-10 ezer vevő, kordonok, csoportos beengedés: így nyitott az első Primark Budapesten.
A nyár elején Luciano Benetton lemondott a divatmárka elnöki posztjáról, majd június 18-án új vezérigazgató is érkezett a cég élére, de még mindig kérdéses, hogy mi lesz a színes kötött ruháiról és provokatív reklámjairól híres divatcég stratégiája a kínai ultra-fast fashion ellen. És mi lesz az egymilliárd eurósra duzzadt veszteséggel.
Volt egyszer a tucatdivat, aztán jöttek annak mindenféle alfajai – most pedig vár ránk a világ legsemlegesebb márkája. Elmentünk a szlovák fővárosba bemelegíteni a nagy budapesti boltnyitás előtt.
Írországból indult hódító útjára alacsony áraival és gyorsan pörgő készletével a Magyarországon május végén megjelenő Primark áruházlánc, amely az „olcsón sokat” üzleti modelljével stabil nyereséget ér el. Fülöp István és Nagy Gábor írása.
A franciák megsarcolnák a fast fashion gyártókat, de mire mennének vele? Ha átmegy a törvényjavaslat, precedensértékű lehet, viszont az egyik legfőbb üzenete, hogy nem a vásárlásról és a túlfogyasztásról szoktatnák le az embereket, hanem erősítenék a helyi termékek pozícióját az olcsó ázsiai import helyett.
A Zara és a H&M éppen a gyakran frissülő kínálattal és az alacsony árakkal tört be a divatiparba, most a még gyorsabb és még olcsóbb kínai vetélytársakkal szemben kell védekezniük.
A rendőrség könnygázt vetett be a tömeg feloszlatására.
Mi az a fast fashion, és mi az az ultra fast fashion? Ki fizet valójában az olcsó ruhákért? Miért nem jobbak sokszor a luxusgyártók a diszkontdivattól? Mennyi hulladék keletkezik, és mi lesz vele? És hogyan tudunk olcsóbban öltözködni? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Dobos Emese kutatóval.
Ghánában, Pakisztánban és Chilében is lassan egész iparág épül arra, hogy a textilszemétből valamennyi visszamenjen oda, ahonnan jött.
A fenntartható divatban az az egyik legjobb dolog, hogy nem kell újabb és újabb cuccokat vásárolni, hanem a meglévőket érdemes jól használni. Jobb is, mert egy ruhát legalább 30-szor kellene viselnünk ahhoz, hogy ledolgozzuk valamennyire az ökológiai lábnyomát.
A fejlett világban eldobott öltözékek jelentős része gigantikus szeméthegyként a harmadik világban végzi. A másfél ezermilliárd dollár bevételű divatipar és a fogyasztási szokások változására van szükség, több országban már környezeti felelősséget követelnek meg a gyártóktól. Az EU-ban és Magyarországon is jön az új szabályozás.
Az Európai Parlament is kialakította az álláspontját a ruhaipari fast fashion üzleti modell visszaszorítása, lehetőség szerint megállítása érdekében. Mindez része az uniós zöld stratégiának, a jelenség azonban világszerte okoz egyre nagyobb környezeti problémát.