Az árérzékeny magyarokra apellál a Primark, amikor Budapesten is párbajra hívja ki vetélytársait
9 perc
2024.05.10. 17:30
Írországból indult hódító útjára alacsony áraival és gyorsan pörgő készletével a Magyarországon május végén megjelenő Primark áruházlánc, amely az „olcsón sokat” üzleti modelljével stabil nyereséget ér el. Fülöp István és Nagy Gábor írása.
„Soha ne azt vedd meg, ami neked tetszik, és ha valami nem fogy, akkor minél gyorsabban szabadulj meg tőle”
– ezt a filozófiát vallotta Arthur Ryan, aki Dublinban elindította a Primark láncot, amely május végén Magyarországon is áruházat nyit. A cég nem a ruházati láncok legnagyobbja, ám az anyavállalat, a londoni tőzsdén jegyzett élelmiszeripari holding, az Associated British Foods ékköve. Jelenlegi pénzügyi éve első felében az ABF 9,7 milliárd angol fontos bevételen 951 milliós üzemi nyereséget ért el, ebből a Primark 4,5 milliárdot, illetve 508 milliót szállított.
Az ABF alapítója, a kanadai-brit Willard Garfield Weston volt az, aki 1969-ben azzal az ötlettel kereste meg Ryant, hogy az ír fővárosban frissen megvásárolt áruházában olcsón divatos ruhadarabokat kínáljon. Az 1935-ben, biztosítási ügyintéző és ápolónő fiaként született Ryan már kiismerte a londoni úri szabók világát, Írországba hazatérve beszerzőként dolgozott, és meglátta a piaci lehetőséget abban, hogy a nem túl jó anyagi körülmények között élő fiatalokat öltöztesse. A Weston családtól 50 ezer fontot kapott, és beindult az üzlet, amit az alacsony árak mellett az is segített, hogy bevezette az Írországban akkor még újdonságnak számító önkiszolgálást.
A cég és az áruház a Penneys nevet viselte, ám amikor 1973-ban megjelent Angliában, az amerikai JC Penney egy héten belül megreklamálta, hogy ezzel sértik az ott bejegyzett nevéhez fűződő jogait. Ryan alkut kötött: Írországban maradhatott a Penneys, mindenütt máshol viszont az általa „mintegy 33 perc alatt kitalált” Primarknak hívják az áruházait.
Az üzleti modell bevált, bár voltak döccenők. Az „olcsó és menő” ruhadarabokat kínáló céget gyakran éri az a vád, hogy szolgaian másolja – divattervezők szerint koppintja – a kifutókon látható modelleket, ám ezzel a jellemzően fiatal vevők vajmi keveset törődnek. Amikor a londoni Oxford Streeten megnyílt az első áruháza, a vásárlók megrohanták, a sajtó pedig nem győzte dicsérni a megfizethető és divatos holmikat, egészen odáig elmenve, hogy a 8 fontért adott, katonai stílusú dzsekit akár a Prada is kínálhatta volna.