Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mi az a fast fashion, és mi az az ultra fast fashion? Ki fizet valójában az olcsó ruhákért? Miért nem jobbak sokszor a luxusgyártók a diszkontdivattól? Mennyi hulladék keletkezik, és mi lesz vele? És hogyan tudunk olcsóbban öltözködni? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Dobos Emese kutatóval.
Úgy tűnik, végül mégis csak 2024-ben érkezik Magyarországra a Primark, a fast fashion kérdését azonban nem az ír üzletlánc teszi aktuálissá: a gyorsan cserélődő és méretes ökológiai és szociális lábnyomot maga után hagyó üzletek ugyanis ultragyors sebességre kapcsoltak, és akár naponta több ezer új termékkel rukkolnak elő, amit centekért visznek el a világ másik oldalára.
Fenntarthatósági podcastunk legfrissebb adásában a KRTK Világgazdasági Intézet kutatója; a hvg.hu zHvg rovatának korábbi szerzője és a zCast első évadjának házigazdája, Dobos Emese volt Nagy Iván László vendége: a műsorból kiderül, mit és miért nevezünk fast fashionnek, ki fizeti meg az árát valójában ezeknek a ruháknak, mihez kezdenek a világban a ruhahulladékkal, és milyen fenntartható és megfizethető alternatívái vannak diszkont ruhaboltoknak.
Kövesse és hallgassa meg a HVG Podcastok műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts, SoundCloud, YouTube
Vagy iratkozzon fel a zCast csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts, Google Podcasts
- 0:48: A vártnál később érkezik a Primark Magyarországra – de mit kell tudni erről az üzletről?
- 1:51: Mit jelent az, hogy fast fashion? És miért illik bele ebbe a keretbe a Primark?
- 4:21: Mitől gyors a fast fashion?
- 4:55: Mi az az ultra fast fashion? Miben más a Shein, mint a Primark?
- 6:31: Hogyan tartják ennyire alacsonyan az árakat az üzletek? Ki és mivel fizet ezekért a termékekért valójában?
- 10:20: A különböző boltok horrorsztorijai hetente bukkannak fel a médiában, főként azzal kapcsolatban, hogy milyen körülmények között készülnek a ruhák. Hasonló sztoriktól más cégek azonnal bedőlnek, de legalábbis a földbe állnak a részvényeik – miért nincs így a fast fashionnél?
- 13:34: Van-e egyáltalán szükség PR-ra, ha ennyire olcsóak a termékek és úgyis megveszik?
- 15:44: Még mindig niche a fenntartható divat?
- 16:43: Hogyan tud egy ruházati cég költséget csökkenteni, etikusan?
- 20:01: Mit kell tudni a fast fashion hulladékkezeléséről?
- 22:05: Mit lehet kezdeni a felesleges készletekkel?
- 25:35: Van-e olyan ország, ahol állami szinten szabályozzák a ruhagyártók gyakorlatait? Vagy van-e az Európai Uniónak terve erre a zöld programok részeként?
- 29:31: Az elmúlt évben a kiskereskedelmi forgalom beszakadt, az embereknek sokkal kevesebb elkölteni való pénze van, a ruházkodás pedig sokadik prioritás a kiadások között. Mit tanácsolna annak, aki megfizethető, mégis jó minőségű és tartós dolgokra vágyik? Mennyire érdemes „invesztálni” egy drágább ruhadarabba, és mire figyeljünk oda, ha időtálló darabokat keresünk?
- 30:53: A Vinted és társai működése pozitív fenntarthatósági szempontból?
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Szűcs Krisztián: Azonnali világhírt reméltünk
Krézi 25 címmel (f)életmű turnéra indul Szűcs Krisztián, a Heaven Street Seven egykori frontembere, merthogy idén 25 éves a Hol van az a krézi srác című dal, ami a HS7 és egyben Szűcs legismertebb szerzeménye is. Ugyanakkor a turné nem a régi heveny-számok felmelegítéséről szól kizárólag, a szólóban írt daloktól kezdve a Budapest Báron át a Szálinger Balázzsal közös Szücsinger produkció is helyet kap a koncerteken.
