Néhány jó ötlettel, ha csak kicsit is, de csökkenthetők a Holdról is látható használtruhahegyek
Ghánában, Pakisztánban és Chilében is lassan egész iparág épül arra, hogy a textilszemétből valamennyi visszamenjen oda, ahonnan jött.
Jó ötlet-e használt meleg ruhát exportálni Ghánába? Yayra Agbofah szerint persze hogy nem, de amíg a kormány be nem tiltja az efféle trükközést, a ghánai kisvállalkozó addig is a maga eszközeivel igyekszik mérsékelni a használt ruhák lepasszolásának gazdasági és főképp környezeti kárait. Nincs ezzel egyedül.
A gazdag országokban levetett ruhák fő lerakóhelyein – Ghána mellett Pakisztánban és az újabban szépen felzárkózó Chilében – sorra alakulnak a startupok, amelyek legalább pár ezer kilónként (vagyis szinte jelképesen) igyekeznek csökkenteni a szeméthegyet. Mert hiába szépítené bárki is: a fast fashion – az olcsó és gyorsan eldobható divatáru – jegyében levetett és külföldre tolt ruhák többségét nem viselik tovább távoli országokban, hanem hulladéklerakókba kerül vagy elégetik. Még ha ezt nem feltétlenül sejti is az, aki például jótékonysági (újmagyarul: cseriti) boltokban adja le megunt darabjait.
Indul az uniós harc a fast fashion ellen, hogy ne fulladjunk bele a textilszemétbe
Az Európai Parlament is kialakította az álláspontját a ruhaipari fast fashion üzleti modell visszaszorítása, lehetőség szerint megállítása érdekében. Mindez része az uniós zöld stratégiának, a jelenség azonban világszerte okoz egyre nagyobb környezeti problémát.