Tavaly még 10 ezer hallgató tanult külföldön az EU finanszírozta programban, amely azonban a modellt váltott intézmények hallgatói számára már nem érhető el.
Közben azért elindítják a saját nemzetközi mobilitási programjukat, amiben csak az Erasmusból kizárt magyar egyetemek vehetnek részt, de azt állítják, hogy ez nem Erasmus-pótlék program lesz.
Csak akkor tudnak velük szerződést kötni a jövő évi csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.
Csütörtökön bírálja el a Tempus Közalapítvány az egyetemek Erasmus+-pályázatait, azonban ha november végéig nem születik megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor a modellváltó egyetemekkel nem fogják tudni megkötni a támogatási szerződéseket a 2023-2024-es időszakra. Vagyis ebben az esetben hiába minősít a Tempus nyertesnek egy egyetemet, a gyakorlatban az intézmény nem jut majd pénzhez. Ironikus módon, miközben a kormány minden fronton igyekszik bebizonyítani, milyen jó ötlet a modellváltás, mégis az állami egyetemek hallgatói és kutatói azok, akiknek a jelek szerint nincs mitől tartaniuk. Leszámítva a kormányzati nyomást.
Alig egy hónappal azelőtt, hogy a végzős diákoknak le kell adniuk egyetemi jelentkezésüket a hazai egyetemekre, kiderült, 21 intézmény eshet el az Erasmus+ és a Horizont Európa programok nyújtotta lehetőségektől. Ellátogattunk az Educatio oktatási szakkiállításra és pályaválasztás előtt állókat kérdeztünk arról, hogyan érinti őket a külföldi ösztöndíjak veszélybe kerülése.
A civiltörvényre hivatkozva érvénytelenítette a Tempus Közalapítvány az Emberség Erejével Alapítvány nyertes pályázatát. A civil szervezet 72 ezer eurótól esett el a döntés miatt.
Februártól jelentkezhetnek a 9.-es és 11.-es diákok az ingyenes külföldi nyelvi kurzusokra, az előzetes felmérések alapján a 140 ezer érintettből 90 ezren élnének is a lehetőséggel. A programmal kapcsolatban sok még a kérdőjel, nem világos például, hogy honnan lesz elég kísérőtanár. Azt ígérik viszont, hogy méltányos díjazásban részesülnek. A jelentkezőknek pedig résen kell lenniük, mert ha nem elég gyorsak, lehet, hogy lecsúsznak a kiszemelt helyről.
Vannak olyan Erasmus-ösztöndíjjal külföldön tanuló diákok, akik az idei őszi szemeszterre még nem kapták meg ösztöndíjukat, pedig az azt osztó alapítvány már átküldte az egyetemeknek – írja a Magyar Nemzet keddi száma.
Az Erasmus az Európai Unió legnagyobb és legsikeresebb mobilitási programja. 1987-es indulása óta összesen több mint hárommillió felsőoktatási hallgató, köztük 43 ezer magyar vett részt benne. Mindegyiküknek megvan a saját Erasmus-története, melyek között nem egy boldog szerelem sztorija is. Cikkünk négy fiatal párról szól, akik nem találkozhattak volna, vagy talán nem lennének sok éve együtt, ha nincs az EU. Tíz éve léptünk be, a következőkben a csatlakozásunk legszemélyesebb aspektusát vizsgáljuk meg.