Februártól jelentkezhetnek a 9.-es és 11.-es diákok az ingyenes külföldi nyelvi kurzusokra, az előzetes felmérések alapján a 140 ezer érintettből 90 ezren élnének is a lehetőséggel. A programmal kapcsolatban sok még a kérdőjel, nem világos például, hogy honnan lesz elég kísérőtanár. Azt ígérik viszont, hogy méltányos díjazásban részesülnek. A jelentkezőknek pedig résen kell lenniük, mert ha nem elég gyorsak, lehet, hogy lecsúsznak a kiszemelt helyről.
Orbán Viktor februári évértékelőjén jelentette be, hogy a kormány minden 9. és 11. évfolyamos tanulónak térítésmentesen kéthetes nyári külföldi nyelvtanfolyamot biztosít. A magyarok idegennyelv tudása lehangolóan gyenge, uniós szinten sereghajtónak számítunk, ami többek között az ország versenyképességét veszélyezteti, ezért több elképzelés is volt már ennek javítására. Nyilván ez a mostani nagyszabású – csak logisztikai szempontból is példátlanul bonyolult – terv is egy ezek közül.
Azóta kiderült, hogy évente 90 milliárd forintot fordít a kormány a programra, aminek élére miniszteri biztost neveztek ki Bartos Mónika személyében, a szakmai koordinációs feladatok ellátásra pedig a Tempus Közalapítványt (TKA) jelölték ki.
A gimnáziumban és szakgimnáziumban tanuló nappali tagozatos diákok az első idegen nyelvként választható angol, német, francia és kínai nyelvet tanulhatják majd hét célországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán, Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Kínában. Utóbbi országba csak egyetlen, a nyelvet első idegen nyelvként tanító iskola diákjai mehetnek.
Februártól indul a pályázat
A programról szerdán Bartos árult el további részleteket. Mint mondta november 30-tól lesz elérhető az a honlap, ahol szerepelnek majd a programban részt vevő – az adott országban elfogadott minősítési követelményeknek megfelelő – külföldi nyelviskolák, február 1-jétől pedig elérhető lesz az az online felület, ahol pályázhatnak a 9.-es és 11.-es diákok.
A nyelvtanulás ingyenes lesz a diákoknak, az állam állja az utazás, a nyelvi kurzus, az ellátás, a szállás és a transzfer költségeit, és még zsebpénzt is biztosít a fiataloknak. A program előfinanszírozott, tehát a szülőknek nem kell előteremtenie az összeget. Ha megvan a fogadónyilatkozat a nyelviskolától, akkor a TKA azonnal utalja az összeget.
A programban a diákok egyéni vagy csoportos kiutazási formában vehetnek részt.
„Aki az egyéni kiutazást választja (mert nyelvtudása, önállósága ezt megengedi, esetleg már nagykorú, és mert így találja a célországi nyelvi képzést leginkább hatékonynak), az maga pályázik, maga szervezi a kiutazását, illetve részt vesz a célországi nyelviskola nyelvtanfolyamán. Csoportos kiutazást kizárólag hazai köznevelési intézmények (vagy fenntartók) szervezhetnek a saját tanulóik számára, és ehhez kísérő pedagógusokat is biztosítanak” – mondta el a hvg.hu-nak Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója.
Előbbi esetben értelemszerűen maga a diák vagy a családja vállalja az utazással járó felelősséget, ám érkezéskor és induláskor már a nyelviskolák biztosítanak transzfert a tanuló részére, majd biztosítják a szállást, étkezést és felelősséget vállalnak érte a nyelvi képzés teljes ideje alatt. A csoportos utazáshoz nyolc diákonként a saját középiskolának kell biztosítani kísérőtanárt. A nyelviskolák ebben az esetben is vállalják a fent leírt felelősséget, tehát a kísérőtanár feladata elsősorban a háttértámogatás biztosítása lesz a tanulók számára.
Gyorsan kell rástartolni a nyelviskolákra
Úgy tudjuk, egy az érintett középiskoláknak szóló tájékoztatón arra hívta fel Bartos Mónika nyomatékosan a figyelmet, hogy nagyon gyorsan kell cselekedni ahhoz, hogy a diákok/csoportok elcsípjék a legjobb külföldi nyelviskolákat.
Az lesz a folyamat ugyanis, hogy a novemberben megjelentett listáról ki kell nézni az iskoláknak (vagy egyéni utazás esetén a tanulónak) az áhított külföldi nyelviskolát. Ezután fel kell azzal venni a kapcsolatot, és onnan beszerezni egy fogadónyilatkozatot a megfelelő kóddal. Amikor februárban megnyílik a miniszteri biztos által beharangozott online felület, oda már ezzel a kóddal kell regisztrálni. Ha ott betelnek a helyek, akkor már csak a maradékból lehet választani. Érdemes ezért több iskolával is hamar felvenni a kapcsolatot.
Lesz elég kísérőtanár?
Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók számára egyébként a kísérőtanárok toborzása okozza a legnagyobb problémát. „Az iskolámban 240 gyereket érint a program.
Ehhez legalább 15 tanár kellene, ám a tanári karunkból ennyien nem rendelkeznek B2-es szintű nyelvtudással
– mondta el a hvg.hu-nak egy vidéki gimnázium igazgatója. Hozzátette, a nyelvszakosok közül is csak egy mondta, hogy ő szeretne részt venni a programban, a többiek nem akarják a nyári szabadságukat erre áldozni. „De akkor honnan lesz kísérő?” – teszi fel a kérdést.
Az sem világos egyelőre az igazgatók számára, hogy ha nyáron dolgoznak két (vagy esetleg többször két) hetet a pedagógusok, akkor mikor adják ki nekik a szabadságot. Hiszen tanév közben a tanárokat elengedni szabadságra nemigen lehet. Ráadásul a program a diákok nyári szünete kezdetétől indul, azaz beleesik az érettségi időszak – júniusban kizárt, hogy elmehessenek a pedagógusok az iskolákból.
Tordai azt mondja, hogy a kísérőtanárok a külföldi munkavégzést várhatóan külön szerződés szerint, megfelelő díjazás mellett fogják elvégezni (erről most egyeztetnek, de ez „megfelelő és méltányos lesz”), a program emellett az összes felmerülő költségüket biztosítja. „A pedagógus a munkajogi jogszabályok szerint nem iskolai munkája részeként végzi ezt a feladatot, tehát lehet szabadságon, hiszen külön szerződés szerint fog külföldön dolgozni. A megoldás részleteiről azonban még tart az egyeztetés.”
Hozzátette, a programban való részvétel a pedagógusok számára nem kötelező, az egy lehetőség, amelyben megismerhetik a célországban az idegennyelv-tanítást, két hetet tölthetnek el megfelelő finanszírozással külföldön. Szerinte ezekkel a feltételekkel szívesen kísérnek csoportot majd megfelelő számban. Ha egy iskolából mégsem jönne össze elegendő, a fenntartónak lehetősége van más, akár általános iskolából bevonni a programba „külsős” kísérőtanárt.
Ezek feladata egyébként az utazás koordinációja, illetve a helyszínen nyújtott háttértámogatás, az esetlegesen felmerülő problémák kezelésében adott segítség (betegség, elveszett dokumentumok, interkulturális nehézségek kezelése stb.).
Tordai szerint indokolt a júniusi kezdés is, hiszen – mint mondja – feltehetően egy intézményben nem minden érintett pedagógus érettségiztet. Az egyéni tanulók számára pedig kiváló lehetőség, hogy már júniusban kiutazhatnak nyelvtanfolyamra.
90 ezer érdeklődő
Októberben az érintett diákok és szülők megkérdezésével előzetes felmérést végeztek az igényekről. Ebből kiderült, hogy a programra jogosult mintegy 140 ezer diák közül 59 ezer 9.-es és 39 ezer 11.-es jelezte, hogy részt kíván venni a nyári nyelvtanulási kurzuson. Ez a szándéknyilatkozat azonban még semmire nem kötelezi a diákokat, és változhat a számuk is.
Döntő többségük – 81 ezer diák – a csoportos lehetőséget választotta. A tanult nyelv szempontjából nem volt meglepetés: a fiatalok 80 százaléka az angol, 17 százalékuk a német és 3 százalék a francia nyelvi kurzusokat jelölte be.
Mire elég évi 90 milliárd?
És valóban, kijön a matek. Egy nyelv megtanulására jelenleg diákonként 2,5 millió forintot biztosít öt év alatt az állam, a 70 ezres évfolyamának tehát 175 milliárdot. Ebből következik, hogy egy évre vetítve, átlag 35 milliárd forint most egy teljes évfolyam évi nyelvtanulása. Ha egy intenzívebb évet veszünk, mondjuk 45 milliárddal, az még mindig a fele a 90 milliárdos programnak.
A Tempus vezetője lapunknak azt mondta, nekik nem feladatuk és nem hatáskörük a külföldi nyelvtanulási program és más, a nyelvtanulást támogató megoldások összehasonlítása. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a tanuló a célnyelvi környezetben közvetlenül megtapasztalja a nyelvtudás előnyeit, és a jól szervezett és színvonalas nyelvtanfolyamok, a nemzetközi kortársi kapcsolatok is nagy motivációt jelenthetnek számukra. Ez várhatóan jelentős attitűdváltozást eredményez majd a nyelvtanulás, a minőségi nyelvtudás megszerzése iránt.
A hazai középiskolás tanulók elenyésző részének van lehetősége támogatás nélkül a célországokban nyelvi képzésen részt venni – teszi hozzá Tordai –, sőt jelentős részük még sosem járt, nem járna külföldön. „A nemzetközi környezetben való megfelelés, a tanulmányi célú mobilitásban szerzett tapasztalat olyan kompetenciák fejlesztéséhez járul hozzá, amelyek iskolai nyelvtanulás keretében biztosan nem megszerezhetők.”
Csoportosan kevésbé hatékony, de életszerű
A program kidolgozásában részt vett a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete is. A szervezet elnöke hárította az annak hatékonyságára irányuló kérdésünket. Mint mondta, nem volt olyan opció, hogy más nyelvtanulási stratégiával álljanak elő, nekik a meglévő keretekből kellett a lehető legtöbbet kihozni.
Berényi Milán emlékeztetett arra, hogy Magyarország nem csak az idegennyelvtudásban sereghajtó az unióban, hanem abban is, mennyire vagyunk motiváltak új nyelvek tanulására. Ebből a szempontból – erősítette meg Tordait –, az anyanyelvi környezet nagyon sokat segíthet. A diákok megismernek egy új kultúrát, megtapasztalják, milyen hasznos idegen nyelven kommunikálni, saját élményeket szereznek.
Azok profitálhatnak a kéthetes kurzusokból többet – véli Berényi –, akik már legalább a középfok körüli szinten beszélik az adott nyelvet, de mindenkinek hasznos lesz. Így a kísérő tanárok számára is, hiszen a felmérések szerint épp a pedagógusnak készülő diákok között a legmagasabb a nyelvvizsgával nem rendelkezők aránya.
A leghatékonyabb azoknak lesz a program, akik egyéni utazással mennek ki a nyelvtanfolyamokra – mondja –, hiszen ők valóban két hétig meg sem fognak szólalni magyarul.
De egy ilyen út megszervezése sok szülőnek nagyon nehézkes, és valószínűleg csak olyan érett, önálló, utazási tapasztalattal is rendelkező és már eleve jól beszélő diákoknak való az egyedi út, akiket nyugodt szívvel elengednek a szüleik külföldre. A többségnek a csoportos lehetőség az opció, sokan vannak olyanok, hogy e nélkül soha nem jutnának ki külföldi tanfolyamra. Attól nem kell tartani, hogy a nyelvórákon magyarul fognak beszélni, de az iskolai programok után egymás között nyilván az lesz az általános. „De ha valaki kimegy csoporttal nyelvet tanulni külföldre még mindig jobb, mintha egyáltalán nem menne.”