„Kettészakadt a társadalom, hiányzik a párbeszéd, ami csak lecsúszáshoz vezethet” – véli Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, aki a Pénzügykutató Zrt. körül csoportosuló, sokszínű szakértői csapat gazdaságpolitikai programját szerkeszti.
Egy alig-alig működő alapítványnak adták el részesedésüket a GKI korábbi fő tulajdonosai, az elnöki pozíciót pedig Hannya Nimer vette át, aki karnyújtásnyira van a kormányzati elittől. Az 1990-es évek négy nagy kutatói műhelye közül már csak a Kopint-Tárki van talpon.
Van némi mozgástér a gazdaságpolitika korrekciójára – derül ki a Pénzügykutató keretein belül működő Hetényi Kör elemzéséből. Az egykori miniszterekből, államtitkárokból, egyes szakterületek kiválóságaiból szerveződött csoport több hónapos vita után részletes gazdaságpolitikai programmal állt elő. Ez alapvetően összhangban van Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt terveivel, a főbb összefüggéseket azonban számszerűsíti, az egyes célokat beárazza és háttérelemzésként is értelmezhető. A hvg360 a csaknem 85 ezer karakter terjedelmű elemzés néhány fontos részletét ragadta ki.
Bár az alapkamaton nem változtatott, prognózisát alaposan átírta a Magyar Nemzeti Bank, amely úgy véli, idén 5,1–6,8 százalékos mértékben zsugorodik a gazdaság.
Még az optimista verzió szerint is 4 százalékos lehet idén a recesszió – számol a Pénzügykutató Zrt.
Fölöttébb optimisták a kutatóintézetek az idei növekedésről, de a gazdaság mesterséges felpörgetését a magyar állam vállalta magára a később beérkező uniós támogatások fejében. Az infláció viszont magasabb a vártnál, a növekedésnek betehet a képzett munkaerő hiánya, emelkedik az euróárfolyam, és gondok lehetnek az uniós pénzek elszámolásával is.
Ahogy a Pénzügykutató 1987-es bezárásakor, úgy most is akad egy kisstílű végrehajtó.
Azzal, hogy a KSH a hazai össztermék, a GDP szokásos revíziója és egy módszertani változtatás során 2014-től mindhárom év növekedési számait megnövelte, alaposan feladta a leckét a gazdaságkutatóknak, hogy mit tippeljenek az idei esztendőre és a választási évre. A válasz: viszonylag gyors növekedést, de lanyhábbat, mint amit a kormány feltételez.
Nem vitatják az elemzők, hogy a gazdaság élénkülőben van, ám azt nem nagyon hiszik el, hogy a nemzetgazdasági tárca várakozása teljesül, és a növekedés 4 százalék fölé pörög az idén. A bruttó keresetek átlagosan csaknem tíz százalékkal nőnek, de vásárlóerejükből közel 3 százalékot lecsíp az infláció.
Surányi György szerint a gazdaság helyreállításához az egykulcsos adót ki kell vezetni, a társasági adókedvezményeket újra kell gondolni, a felszabaduló forrásokat pedig az alacsony keresetűek kiugróan magas adóékének csökkentésére kell fordítani. A volt jegybankelnök erről egy keddi konferencián beszélt Budapesten.
Az idei GDP-arányos államháztartási hiányt akkor lehet 3 százalék alatt tartani, ha a kormány 150-200 milliárd forint összegű kiigazítást hajt végre, miközben a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékkal nő - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa, a konjunktúrakutató intézet hétfői budapesti tájékoztatóján.
A jövő évre 0,2 százalékos visszaesés és 0,3 százalékos növekedés között szóródnak a nagy gazdaságkutatók előrejelzései a bruttó hazai termék (GDP) alakulását illetően.