Matolcsy nem akarta látni, hogy jön a recesszió, de most rájött, hogy itt van

Megint kóstolgatták a befektetők és a spekulánsok a forintot a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülése előtt: hétfő kora délután egy euróért több mint 363 forintot kellett adni. Pedig vajmi kevés reményük volt arra, hogy kikényszerítsék a kamatemelést. Hiszen az alapkamatot két ütemben, júniusban és júliusban 0,9 százalékról 0,6 százalékra vitte le az egyhangú döntéseivel jellemezhető testület, azzal a megjegyzéssel, hogy a nulla százaléktól igyekszik kellő távolságot tartani. Felfelé pedig nem vezet út, ezt Matolcsy György immár hetedik éve tartó elnöklése fényesen bizonyítja. Így viszont két rekordot is jegyezhet a Magyar Nemzeti Bank:

az Európai Unióban Magyarországon a legnagyobb az infláció, illetve itt van a legnagyobb különbség az áremelkedés üteme és a jegybanki alapkamat között.

Az erőteljes infláció egyik, ha nem a legfontosabb oka a forint gyengülése. Az import megdrágulása a járvány időszakában erőteljesebben épül be az árakba, mint korábban, és teret enged a hazai termelésben is az áremelésnek.

Aranyárban mért kolbász, méregdrága alma: miért kerül ennyibe az élelmiszer?

Még utólagos novemberi nyugdíjemelésre is kényszerül a kormány a várakozásokat meghaladó infláció miatt.