Valósággal egymásra licitálnak a gazdaságkutatók, egyre nagyobb gazdasági növekedést jövendölve az idei év egészére. A sort a GKI kezdte, saját korábbi, viszonylag pesszimista prognózisát korrigálva most úgy véli, a hazai össztermék az év egészében nem a korábban becsült 4 százalékkal, hanem 4,2 százalékkal bővülhet. A Pénzügykutató a minap 4,4 százalékos előrejelzéssel állt elő, ez már hajszálnyival jobb, mint amit a költségvetés tartalmaz. Megítélése szerint a gazdaság túlfűtött állapotban van, ami köznapi szóhasználattal élve annyit tesz, hogy erőn felül teljesít. „A gazdaságélénkítés minden eszközét maximálisan kihasználta a magyar kormány és a jegybank” – áll az elemzésében. Tegnap a Kopint-Tárki 4,6 százalékos várható GDP-adattal állt elő, ám Palócz Éva vezérigazgató megjegyezte:

„lehettünk volna optimistábbak is, de mindennek van határa”.

A terven felüli növekedés két összetevője a meredek béremelkedés és a beruházási vágta. A keresetek reálértéke mindhárom kutatócégnél 8-9 százalékkal nő az idén, a beruházások pedig minden év eleji várakozást meghaladva száguldanak, a GKI tippje szerint 12, a Kopint-Tárkinál 13,3, a Pénzügykutatónál 15 százalékkal. Ez elvileg az uniós forrásoknak tulajdonítható, ám meglehetősen csalfa módon. Mivel a magyar kormány késlekedik az uniós projektek számláinak a benyújtásával, és Brüsszel sem siet a fizetéssel, a beruházásokat a kormányzati költekezés fűti. Ezt történt már tavaly is, amikor a költségvetés 1545 milliárd forint uniós forrást várt, de csak 1032 milliárd folyt be. Az állam azonban túlteljesített, 693 milliárd forintra tervezett saját forrás helyett végül 1447 milliárdot fizetett ki uniós programokra. Nagyjából így megy ez az idei évben is. Magyarán, a gazdaság mesterséges felpörgetésének szép feladatát a magyar állam vállalta magára, hozomra, azaz később beérkező uniós támogatások fejében. Hiába,

valamivel meg kellett olajozni az idei választásokat.

Átírta az élet az év elején tervezett inflációs pályát is. A kormány a költségvetésben a fogyasztói árak 2,5 százalékos emelkedésével kalkulált, azzal viszont nem számolt, hogy a forint árfolyama gyengülni fog, ami az importált termékek árában előbb-utóbb meglátszik. Azzal sem, hogy a világpiaci kőolajárak meglódulnak, és magukkal ragadják a honi üzemanyagárakat is. Utóbbiak egy év alatt csaknem 15 százalékkal drágultak meg.

A szeptemberben mért, összességében 3,6 százalékos inflációt a Magyar Nemzeti Bank átmenetinek tartja, és csökkenésre számít, ám a kutatók ezt nem bagatellizálják. A Kopint-Tárki és a GKI az év egészére 3 százalékos inflációra számít, a Pénzügykutató 2,9 százalékra, de azzal a megjegyzéssel, hogy az év végén az infláció eléri a 3,5 százalékot.

Abban pedig teljes az egyetértés köztük, hogy

a jövőbeni növekedés fő akadálya a képzett munkaerő hiánya.

„Tartalékok már legfeljebb a közfoglalkoztatásban és a külföldön dolgozók körében lehetnek” – hangsúlyozza a Pénzügykutató, hozzátéve, hogy a humántőke-beruházások elmaradtak, az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai is egyre inkább rontják a növekedés személyi feltételeit.

Asszonyi Eszter

Jövőre más világ lesz

A gazdaság csúcsra járatása után markáns megtorpanás várható jövőre. „A magyar gazdaság lendülete 2019-ben megtörik, 3,2 százalékosra csökken a dinamika” – kalkulál a Pénzügykutató. Ez egybevág a GKI véleményével, ám utóbbi megjegyzi, hogy az ennél kisebb ütem valószínűbb, mint a nagyobb. A Kopint-Tárki egyszázalékos lassulást feltételez, ezzel együtt a GDP 3,6 százalékos bővülését várja jövőre. Ez van a legközelebb a kormányzat 4,1 százalékos várakozásához. „A munkaerő-tartalékok kimerülése miatt kizárólag a termelékenység javulásából lehet gazdasági növekedés” – mondta a Kopint-Tárki sajtótájékoztatóján Palócz Éva.

Szemben a kincstári prognózissal, amely szerint a fogyasztói árak 2019-ben átlagosan 2,7 százalékkal emelkednek, a Pénzügykutató 3,3, a GKI és a Kopint-Tárki 3,5 százalékos inflációra számít.

„Jövőre a béremelés egyre nagyobb részét viszi el az infláció”

– figyelmeztet Palócz, ennek megfelelően a keresetek vásárlóereje 2019-ben már csak 4,8 százalékkal javul. A Pénzügykutató szerint viszont 5,5 százalékkal, amibe egyebek mellett beszámítja, hogy jövőre a munkaadóknak már nem éri meg, hogy béren kívüli juttatásokat adjanak, azok egy részét beleépítik a dolgozók keresetébe.

A felpörgő áremelkedés ellenére a Pénzügykutató szerint a Magyar Nemzeti Bank még jövőre sem szánja rá magát kamatemelésre, a GKI viszont 2019 végén már 1,5 százalékos alapkamatot feltételez. „A régióban a román és a magyar állampapírok hozama emelkedett a legnagyobb mértékben” – figyelmeztet Palócz Éva, aki az idei év egészében 319 forintos átlagos euróárfolyamot vár. Jövőre ugyanennyit. A GKI elemzésében az áll, hogy az árfolyam tovább gyengül, „a tavalyi 309 forint után idén éves átlagban 320 forint, jövőre 325-330 forint lesz egy euró”. A Pénzügykutató szerint egy euróért az idén átlagosan 320 forintot, jövőre 325 forintot kell adni.

Reviczky Zsolt

Meglepő változás a megelőző évekhez képest, hogy az államháztartás helyzetéről a kutatói elemzésekben alig-alig szerepel érdemi megjegyzés. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy az új törvények szinte korlátlan lehetőséget nyújtanak arra, hogy a kormány menet közben bármilyen előirányzatot módosítson. Másrészt, ha a kiadási és bevételi főösszegek 13 százalékkal meghaladják a tervezettet – amint az 2017-ben megtörtént –, akkor vajmi kevés értelme van erre bármiféle prognózist kiadni. Harmadrészt tavaly a kormányzati szektornak a tényleges kiadásokat és bevételeket tartalmazó mérlege a tervezett 1166 milliárdos deficittel szemben 1833 milliárdos hiányt mutatott, ami a GDP 4,8 százaléka. Mivel azonban az uniós elszámolás megengedi, hogy a költségvetésben megjelölt uniós projektekhez kalkulált, ám valójában később – akár évekkel később – beérkező uniós támogatásokat a tervezés évében számolják el, a maastrichti hiánymutató csupán a GDP 2,2 százaléka volt. Ennek így már vajmi kevés köze van a tényleges folyamatokhoz.

„A költségvetésből megelőlegezett uniós támogatások késlekedő befolyása növekvő kockázatot jelent”

– summázza a Pénzügykutató, Palócz Éva pedig azt érzékeltette a sajtótájékoztatón, hogy lehetnek még bajok a Brüsszelbe kiküldött számlák körül.