Azzal, hogy a KSH a hazai össztermék, a GDP szokásos revíziója és egy módszertani változtatás során 2014-től mindhárom év növekedési számait megnövelte, alaposan feladta a leckét a gazdaságkutatóknak, hogy mit tippeljenek az idei esztendőre és a választási évre. A válasz: viszonylag gyors növekedést, de lanyhábbat, mint amit a kormány feltételez.
Félúton találkozott a GKI és a Pénzügykutató növekedési prognózisa. Mindketten azt tippelik, hogy az idei esztendőben a hazai össztermék 3,8 százalékkal bővül. Ezzel szemben a kormányzat 4 százalék fölötti dinamizmust vár.
A GKI az év elején még csak 3,2 százalékos növekedést feltételezett az idei évre, ezt emelgette a minap megjelölt 3,8 százalékos szintre, ami szerinte jövőre is tartható. Ezzel szemben a Pénzügykutató a tavaszi hónapokban még elképzelhetőnek tartotta, hogy a GDP a kormány szándékaival egyező módon, 4 százalékot meghaladó mértékben bővül, most viszont már kevésbé optimista. 2018-ra szintén 3,8 százalékos növekedéssel kalkulál.
A régi mondás szerint, ha ketten mondják ugyanazt, az még nem feltétlenül ugyanaz, és ez jelen esetben is igaz lehet. A GKI ugyanis még nem értesülhetett arról, hogy a KSH visszamenőlegesen átírta a növekedési adatokat, a Pénzügykutató csapatának, Várhegyi Éva vezetésével, azonban már volt néhány órája, hogy annak hatásait végiggondolja. Így a múltat a Pénzügykutató biztosan eltalálta, szemben a korábbi adatokat önhibáján kívül tényként közlő GKI-val.
A KSH a 2014-es GDP-növekedést 4 százalékról 4,2 százalékra emelte, a 2015-öst 3,1 százalékról 3,4-re, és a tavalyi esztendőre előzetesen kalkulált 2 százalékot is 2,2 százalékra hozta ki. Még jelentősebb eltérést mutat a folyó áras adat: a tavalyi GDP nagyjából 400 milliárd forinttal lett nagyobb, mint azt a korábbi becslések során a KSH állította, piaci árakon számolva 35 420 milliárd forint volt.
Kedvező külpiaci körülmények, alacsony külső és belső kamatkörnyezet, költségvetési lazítás, a keresetek növekedése és a várható nyugdíjprémium: ezek a támaszai a viszonylag gyors gazdasági növekedésnek. No és mindenekelőtt az uniós források, pontosabban: azok megelőlegezése a központi költségvetésből. Ennek hatása már a beruházások dinamizmusán is érződik, a tavalyi látványos bukta után most erőteljes élénkülés tapasztalható. Utóbbinak azonban van kockázata. „Az EU-támogatások széles körű hazai megelőlegezése az uniós átutalások akadozása esetén – a pénzforgalmi hiány emelkedése miatt – veszélyeztetheti az államadósság csökkentését.” Vagyis ha a költségvetés továbbra is szórja ki a pénzt, mint tavaly tette, és Brüsszel a tervezettnél lassabban fizet, akkor az már érződhet az eladósodás mutatóin. Ehhez adódik egy elszámolási vita az uniós statisztikai hivatallal. „Ha az Eurostat döntésének megfelelően a KSH rákényszerül az Eximbank államháztartáson belüli kezelésére, az minden érintett évben 1,5-2 százalékponttal emelné a GDP-arányos államadósság szintjét” – írja a GKI. Ezzel együtt sem ő, sem a Pénzügykutató nem vonja kétségbe, hogy az államadósság a következő két évben csökkenő pályán maradhat, és közelít a GDP-arányos 70 százalék felé. Egy gyors kiegészítő megjegyzés: Matolcsy György Széll Kálmán-terve alapján 2018-ban már 50 százalékon kellene állnia.
A bérrobbanás éve az idei, legalábbis átlagosan, ami a minimálbérek központilag diktált emeléséből, a kormányzat által indított életpálya-programokból, valamint a munkaerőhiány következményeiből jött össze. A GKI az idei évben a bruttó keresetek 13 százalékos, a reálkeresetek 10-11 százalékos ugrására számít. Ehhez közel áll a Pénzügykutató kalkulációja is: „Nemzetgazdasági szinten az átlagkereset 12,9 százalékos növekedése várható, ami reálértéken 10,2 százalékos emelkedést jelent.” Jövőre 9 százalékos keresetnövekedés következhet be, a bérek vásárlóereje 6,3 százalékkal nőhet. Ebből következően a Pénzügykutató az idén 2,4 százalékos inflációt vár, ami jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. A GKI 2018-ra már 3 százalékos inflációt tippel. Ez egybevág a kormányzat véleményével, a Magyar Nemzeti Bank azonban ennél lassabb árszintemelkedést feltételez. A kormányzati prognózis abból a szempontból perdöntő, hogy jövő januárban a nyugdíjakat 3 százalékkal korrigálják. Más kérdés, hogy a gyorsan növekvő bérek tükrében a nyugdíjak ezzel együtt is relatíve leértékelődnek.
A jegybanki alapkamat a Pénzügykutató és a GKI szerint 2018 végéig 0,9 százalék marad. Az előbbi úgy véli, egy euróért 2017 és 2018 végén is átlagosan 310 forintot kell adni, bár azért ezt árnyalja: „Az MNB, törvényes feladatával szemben, árfolyamnyereség elérésére törekszik, és így a forint gyengítésében érdekelt. Ez lehet az egyik mögöttes oka annak, hogy bár az amúgy is csökkenő piaci hozamok már nem tették szükségessé, szeptembertől újabb monetáris lazításba kezdett, aminek hatására az euró az év végén újra elérheti a 310 forintot (éves átlagban 308 forint várható).” A GKI szintén úgy látja, hogy a forint az idén erősödik, és a 308 forintos átlagos árfolyam jövőre is tartható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.