Autó László Ferenc 2023. június. 10. 07:21

Megnéztük a Porschét, amivel akár a plafonon is lehetne autózni

László Ferenc
Szerzőnk László Ferenc

Mutatjuk a Rothmans tematikájú legendás versenyautót, mely elsősorban elképesztő leszorítóerejéről ismerszik meg.

Nemrégiben részletesen bemutattuk a Porsche hentes tematikájú "disznó" versenyautóját, a 917/20-as modellt, melynek egyik követője a mellékelt fotókon látható Porsche 956.

Az 1982 és 1984 között versenyzett C-csoportos kocsi érdekessége az úgynevezett Ground Effect, mely nemrégiben az F1-be is visszatért szívóhatás elképesztő leszorítóerőt biztosít.

Porsche
László Ferenc

321,4 km/h feletti sebesség esetén a Porsche 956 elvileg a plafonról sem esne le. És ez a tempó simán benne van a pakliban, ugyanis a végsebesség 350 km/h felett alakul.

A 4,77 méter hosszú, 2 méter széles és 1,03 méter magas, 1982-ban hármas Le Mans-i győzelmet aratott versenyautó tömege mindössze 820-850 kilogramm.

László Ferenc
László Ferenc

A 0-ról 100 km/h-ra 3,4 másodperc alatt katapultáló Porsche 956 2,6 literes 6 hengeres boxermotorja két turbóval megfújva 8200-as fordulaton nem kevesebb, mint 620-640 lóerős teljesítményt ad le.

A 630 Nm-es csúcsnyomaték 5400-as percenkénti fordulatszámon ébred és egy ötfokozatú kéziváltón keresztül érkezik meg a hátsó kerekekre.

László Ferenc
László Ferenc

A legendás McLaren F1 szülőatyjaként jegyzett Gordon Murray cége nemrégiben készítette le azt a kocsit, mely 40 centiméteres és 7 ezres fordulatszámú hátsó ventilátora révén szintén akkora leszorítóerővel bír, hogy megfelelő sebesség esetén elvileg akár egy alagút plafonján is vezethető lenne.

Az 1 tonnánál könnyebb hipermodern brit újdonság 1,5 tonnás leszorítóerőt produkál.

Gordon Murray Automotive

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.