Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Zöld rendszámot ugyan nem kaphat Esztergom új büszkesége, de az elődjénél kevésbé terheli a környezetet és szerényebb az étvágya. 400 kilométeren át próbálgattuk a lágyhibrid új Vitarát.
12 106 darabbal tavaly messze a Suzuki Vitara volt a magyar piac legnépszerűbb új autója. A kompakt szabadidő-autó Esztergomban készülő, immár negyedik generációja 2014-ben látta meg a napvilágot, és négy évvel később egy komolyabb ráncfelvarráson esett át. Most ismét hozzányúltak a fejlesztők, ám nem azért, mert esetleg attól félnek, hogy ellenkező esetben lankadna a vásárlói érdeklődés, hanem mert a gyártóknak idéntől már egy minden korábbinál szigorúbb CO2-előírásnak kell megfelelniük.
Ezt csak a hajtáslánc modernizálásával lehet elérni, így született meg a 2020-as évjáratú Vitara, amellyel mi a Somogyi-dombság aszfaltozott és erdei útjain kötöttünk szorosabb ismertséget.
Mi változott?
Első blikkre nehéz megállapítani, hogy egy korábbi évjáratú, vagy már a legújabb Vitara parkol előttünk. Az újdonság legkönnyebben a módosított fényszóróiról ismerhető fel. Átrajzolták a menetfényt, és mostantól az olcsóbb GL és GL+, valamint a jobban felszerelt GLX kivitelek is LED-es fényszóróval világítják meg az utat, a ködfényszóróért pedig egyik esetben sem kérnek felárat.
Oldalnézetből semmi változást nem lehet felfedezni, és hátul is csak a Hybrid felirat buktatja el a legújabb Vitarát. A hátsó lámpák maradtak a régiek, ezeket legutóbb 2018-ban rajzolták át.
A lemezek alatti változás, hogy mostantól a GL és GL+ modellek is alapáron vonultatják fel az automata világításkapcsolást és ablaktörlőt, a radaros fékasszisztenst, a sávelhagyás-figyelőt, a táblafelismerő rendszert, illetve az adaptív tempomatot.
Mennyire hibrid?
A Vitara a legegyszerűbb, úgynevezett lágyhibrid technológiát vonultatja fel, abból viszont az Ignisben és a Swiftben lévő 12 V-osnál picit komolyabbat és erősebbet, ami már 48 V-os. A lényeg, hogy a villanymotor nem képes önállóan az autó mozgatására, hanem csak kisegíti a normál belső égésű motort.
Lassításkor az eddig kárba veszett energiát az első utasülés alatti kis lítium-ion akkumulátorba táplálja a rendszer. És ha kell, akkor ebből a "powerbank"-ből annyi energiát lehet kiszedni, amivel táplálni lehet a 13 lóerős, illetve 50 Nm nyomatékú e-motort – ami nem más, mint egy meghajtásra is képes integrált indítógenerátor.
Felvetődik a kérdés, hogy ebből mit lehet észrevenni vezetés közben? Laikusként elsősorban azt, hogy az automatikus start/stop rendszer sokkal finomabb működésű lett, lassuláskor pedig már 15 km/h-nél leállítja a benzinmotort. Amennyiben a kormány mögötti kis kijelzőn a megfelelő üzemmódra váltunk, akkor egy animált piktogram közli velünk, hogy éppen milyen folyamat zajlik, és milyen energia mozgatja előre az autót.
Tapasztalataink szerint az elektromos rásegítés gyorsításkor akkor érkezik meg, amikor a minimálisnál egy kicsit jobban rátaposunk a gázra, és nagyobb sebességnél, adott esetben akár 100 km/h feletti gyorsításkor is besegít az akkumulátorban tárolt energia. A menetpróbán azt vettük észre, hogy a legtöbb esetben 60 százalék körül alakul a telep töltöttségi szintje.
Jól megy?
A lágyhibrid megoldásnak köszönhetően az új Vitara mintegy 7 százalékkal nyomatékosabb lett. 220-ról 235 Nm-re nőtt a nyomaték, viszont a csúcsérték a korábbinál szűkebb, 2000-3000 közötti fordulatszámon hívható le.
A K14C-t váltó K14D motor változatlanul egy 1,4 literes turbós benzinmotor, amelynek sűrítését azonban 9,9-ről 10,9-re növelték, és amely erőforrás az új EU-s előírások következtében a korábbiaknál tisztább járású lett. Ennek ára, hogy az eddigi 140 helyett csak 129 lóerő áll rendelkezésre, vagyis a teljesítmény 8,5 százalékkal csökkent.
A hétköznapi közlekedési helyzetekben egy átlagos sofőr nem sok különbséget fedezhet fel a régi és az új hajtáslánc között, de mintha az új motor egy picit visszafogottabb produkciót adna elő, és mintha a hangja is tompább lenne.
A minimális mértékben, mintegy 15 kilogrammal nehezebb új Vitara változatlanul 9,5 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetből 100-as tempóra, a végsebessége az eddigi 200 helyett 190 km/h.
Fogyasztás
Az általunk kipróbált hatfokozatú kéziváltós, elsőkerék-hajtású Vitara WLTP-szabvány szerinti vegyes fogyasztása egész pontosan 6,554-ről 5,9 literre csökkent, ami 11 százalékos javulást jelent. De mit tud az új hibrid technika a gyakorlatban?
A Budapest és Balaton közötti autópályás szakaszon 7,5 literes átlagfogyasztást mértünk úgy, hogy GPS szerint 130 km/h-s tempomatos sebességgel haladtunk. Ilyen esetben értelemszerűen nem sokat segít a villanyrásegítés, a munka 99 százalékát a benzinmotor hajtja végre.
A 67-es úton 110-es tempó mellett 5,3 literre szelídült a 100 kilométerre levetített fogyasztás. Amikor a 90 km/h-s szakaszokkal gyakran tűzdelt útvonalra váltottunk, akkor 4,8 literes átlagot mértünk, és a nem igazán dugós forgalmú Kaposváron 3,9 literes igen kiváló értékkel hasítottunk keresztül.
A kemény dugó nélküli és masszív autópálya-használattal, illetve némi terepezéssel is terhelt 400 kilométer végén 6,9 literes átlagot írt ki a fedélzeti számítógép, aminél a valóságban persze néhány decivel nagyobb lehetett a fogyasztás. A 2018-as faceliftkor 7,1 litert mértünk az akkori rövidebb hazai menetpróbán úgy, hogy akkor kimaradt az autópályás benzintankapasztás.
Irány a kassza!
A Vitara ára felszereltségtől függetlenül mintegy 490 ezer forinttal emelkedett. Legolcsóbban 4,99 millió forint ellenében lehet hibrid Vitaránk, GL alapfelszereltséggel. Az összkerékhajtású kivitel 5,96 millió forinttól és GL+ felszereltségtől indul, és ugyanennyibe kerül egy kétkerék-hajtású GLX csúcsmodell is.
Az abszolút csúcsot a panorámatetős, összkerekes GLX jelenti, melynek árcéduláján 6,81 millió forintos összeg olvasható. A metál-, illetve gyöngyház fényezés felára 140 ezer forint, a kéttónusú fényezésért pedig 200 ezer forintot kell fizetni.
Cikkünk írásakor átlagosan 384 forintba kerül egy 1 liter benzin. Amennyiben 0,2 literes fogyasztáscsökkenéssel számolunk, akkor 100 kilométerenként közel 77 forintot spórolhatunk, és ez esetben mintegy 635 000 kilométer alatt jön vissza a 490 ezer forintos felár. Vagyis kis túlzással soha, bár nem szabad elfelejteni, hogy a magasabb ár az olcsóbb Vitarák esetében a hibridségen kívül a korábbiaknál magasabb alapfelszereltséget is magával hozta.
Ha optimistán 6 decis nyereséget veszünk alapul, akkor 100 kilométerenként 230 forintot takaríthatunk meg. Ezzel nagyságrendileg már 210 000 kilométer magasságában megtérülhet a zöldebb jövőbe tett 490 ezer forintos befektetésünk.
Nincs más választás
A Vitara mostantól már csak és kizárólag hibrid változatban készül, és legfeljebb csak egyes hazai kereskedésekben maradhatott készleten még néhány darab a korábbi olcsóbb, tisztán benzines elődből. Negatívum, hogy a hibrid Vitara nem rendelhető automataváltóval, és információink szerint e tekintetben sokáig nem várható változás.
Hasonlóképp mostantól már csak 48 V-os lágyhibridként kapható a második legnépszerűbb hazai új autó, az ugyancsak Esztergomban gyártott SX4 S-Cross. Ez a kicsit nagyobb modell 50 ezer forinttal drágább a Vitaránál.
A Japánból érkező Ignis néhány hónap múlva 12-ről 48 V-ra fog váltani, és kicsit később ugyanez fog történni az ugyancsak japán gyártású Swifttel is. A Jimnyből nem lesz hibrid, és a már megrendelt példányok leszállítását követően az aranyos kis terepjáró el fog tűnni az európai piacról. Ugyanis túl drága lenne tisztábbá tenni az 1,5 literes szívó benzinmotorját.
Jó hír, hogy a 3+7 éves, illetve maximum 200 000 kilométeres garanciát immár nemcsak a motorra, a turbóra és a sebességváltóra vállalja a Suzuki, hanem a hibrid rendszer elemeire is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
