A tavalyi volt az első év, amikor nem vesztette életét közlekedési balesetben egyetlen gyalogos vagy kerékpáros sem Helsinki útjain azóta, hogy 1960-ban kezdték regisztrálni a a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számát. A norvég főváros, Oslo mellett Helsinki a második észak-európai főváros, ahol tavaly első ízben egyetlen gyalogos vagy kerékpáros sem vesztette életét közlekedési balesetben. Az összesen három tavalyi halálos áldozat közül egy autós és két motorkerékpáros.

Az 1,5 millió lakosú Helsinkiben a balesetben elhunytak száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, a 2010-es években átlagosan évi hétre esett vissza. Az 1980-as években és az 1990-es évek elején még évente nagyjából 30 ember vesztette életét, legnagyobb részt gyalogosok. A leggyászosabb esztendő 1965 volt, amikor 84-en haltak meg Helsinkiben közlekedési balesetben.

"A megnövekedett közlekedésbiztonság több tényező együttesének köszönhető. Biztonságosabbá vált a közlekedés az utak fejlesztésének, a közlekedési ellenőrzések fokozásának, a járművek biztonságosabbá válásának, a technológiának és a jobb mentési szolgáltatásoknak köszönhetően. A sebességhatárok csökkentése is kulcsfontosságú faktor volt" – állapította meg közleményében Anni Sinnemäki városi környezetért felelős alpolgármester.

Helsinkiben a sebességhatárokat az 1970-es évek óta fokozatosan csökkentik. A legtöbb lakott területen és a városközpontban jelenleg óránként 30 kilométer a legnagyobb megengedett sebesség, főútvonalakon 40, a külvárosi területeken pedig 50.