Az új Ford Focus ST izgalma már elsőre is az, hogy, mintha szembe mennének vele a piaccal. Ugyanis a régi recept szerint kapunk egy sportos kompakt autót: nagy motor, kézi váltó. Kipróbáltuk, működik-e még a régi varázs, vagy már nagyon más szelek fújnak?
A kisebb Ford Fiesta ST után, ami egy izgalmas, három hengeres, megnyerő hangú és karakterű sportos autó, , igazán kíváncsian vártuk, milyen az egy számmal nagyobb, de szintén a Ford Performance részleg által jegyzett új termék a Ford Focus ST.
A Ford sportos modelljei általánosan jó megítélésnek örvendenek és ennek a modellnek az előzményeit is olyan ősök adják, mint a Ford Cortina Lotus, az Escort XR3i, illetve a ténylegesen is Focus (az autós köznyelvben gyakran csak "Fóka") néven futó sorozat két előző ST-je, köztük a második generáció sokat dicsért öthengeres modellje.
Külsőre az új Focus ST persze a hagyományoknak megfelelően, nem jelent forradalmat egy normál Focushoz képest, elég hogy a fontos részek legyenek hangsúlyosabbak, mind optikailag, mind műszakilag.
A hivatalosan Orange Fury, vagy „Dühös Narancs” szín például remekül áll az autónak, akárcsak a fekete méhsejt hűtőrács vagy a piros féknyergek. A 19 colos könnyűfém keréktárcsák és a típusspecifikus Michelin abroncsok pedig azok a részletek, amelyre a komoly szándékú célcsoport figyel majd igazán. Ugyan ez a szemlélet igaz a kabintérben is, hogy a fontos dolgok rendben vannak. Összességében a Ford Focus ST utasterében nem sok vizuális élmény lakozik, de az esszenciális dolgok, mint a Recaro bőrülés nagyon rendben vannak. Remekül tart, mélyre lehet engedni, tökéletesen beállítható és mégsem fárasztó benne ülni hosszú távon.
Jó ST-t nyár
A dél-franciaország Azúr-part hegyei, szerpentinjei kifejezetten ideálisak egy ilyen autó teszteléséhez. A környéken született a hatszoros, jelenlegi ralivilágbajnok Sébastien Ogier is, akiről egy ilyen autóban ülve sokkal könnyebben vizualizálható, ahogy magába szívja a hajtűkanyarok, szűk utak és ideális fokozatok használatát. Egy ilyen Focus ST bemutatója jellegében kicsit egy aszfaltos rali etapjaira hasonlít. A gyorsabb szakaszok közt átvezetnek a kis falvak, utánuk pedig ott vannak a jellemzően teljesen üres szerpentinek, ahol lehet próbálgatni az autó valós képességeit.
A Focus ST kormánykeréken két üzemmód választó van, az egyik azonnal aktiválja a sport módot, a másik pedig a többi üzemmód közt enged lépegetni: normál, csúszós, sport és versenypálya használat között. A szokásos fordos hátrány egyébként, hogy túl sok gomb a kormánykeréken, ami miatt nehezen válik intuitívvá a kezelése.
A pedálok is kicsit talán messze vannak egymástól, de mára úgyse nyúlkál át amolyan ralis módra senki, hogy rásimítson a gázpedálra a visszakapcsolásoknál is, főleg ebben az autóban nem, mert itt ezt a gép elvégzi helyettünk.
A Focus ST-nek van más ralisportos műszaki trükkje is és ALS-rendszernek (anti-lag) hívják ott, ami annyit tesz, hogy akkor is kap egy kis gázfröccsöt motor és hajtást turbó, amikor fokozatot váltunk, így küszöbölik ki, hogy a turbónyomásnak nulláról kelljen felépülnie. Ilyen jellegű rendszer került a Focus ST-be is, ami pont az itteni rövid, kanyargós szakaszokon, ahol a hármas/négyes, majd vissza kettes fokozatoké a főszerep, szépen teszi is a dolgát. A motor a Focus ST-ben különben is mára szokatlanul nagy. A 2.3 literes 280 lóerős és 420 newtonméter nyomatékú motorral 3000 és 5500-as fordulatszám közötti tartományában lehet igazán virgonckodni. (Ez a motor egyébként ugyanaz, mint amit a Mustangban és az előző Focus RS-ben is használt a Ford.)
Persze az olyan, mára szinte kötelező hangulatjavító intézkedések is megvannak a Focus ST-ben is, mint a durrogások gázelvételkor, amikor még rotyog kettőt pluszban a kipufogó. Szükségtelen vagy sem, mindenképpen szórakoztató.
A jó élményautó alapfeltétele a jó váltó is, itt a hatfokozatú manuális szerkezet precízen és rövid úton jár. Fontos eleme még a Focus ST-nek, hogy a Ford abszolút szuperautójához a GT-hez hasonló fékrendszert alkalmaztak nála, amely folyamatosan, elektronikusan utána állít a fékpedál nyomáspontjának, így alapvetően olyan, mintha soha nem fáradnának el a fékek egy komolyabb szerpentines kínzás esetén sem, de azért ezzel a funkcióval óvatosak lennénk.
Sport üzemmódban természetesen az adaptív felfüggesztés is sokkal aktívabban dolgozik, akárcsak a kormányzás, amelyektől a kocsi még agilisabb, keményebb, ilyenkor nem lehet csak úgy fél kézzel terelgetni, annyira direkt. Az egyébként sem puha futóművű autók közé tartozó Focus, itt még vagy 20 százalékkal biztosan keményebb. Az pedig, hogy egy kanyar bejáratán nem tolja az orrát, lehet, hogy a futómű és a Michelin gumik nagy dicsérete, viszont, hogy a kanyarból kifelé is nagyon gyors, az már inkább az önzáró elektrohidraulikus első differenciálzár műve, amelynek köszönhetően nagyon korai nagy gázzal lehet remekül kijönni a kanyarokból.
Hivatalosan 7.9 liter a modell üzemanyag-fogyasztása átlagosan, de ezt szinte kizárt elérni, sokkal inkább a 10-11 liter körüli átlagos értéket hinnénk valósnak. Ha már itt tartunk ide is illik, hogy akárcsak korábbi Focus ST-ből, van dízelváltozat is az új ST-ből, 190 lóerős és 400 Newtonméteres nyomatékú motorral, amit ugyan nem próbáltunk, de az új kétliteres gázolajos erőforrás papír szerint, elvileg elvan 4,9 liter gázolajjal százon.
Árak, konklúzió
Nyilván amíg nem érkezik meg az újgenerációs Focus RS, amely majd a megfelelő helyre teszi a hierarchiában az ST-t, addig ez a legerősebb modell a Ford Focus jelenlegi változataiból. Az ára a felszereltségi szintek függvényében, legolcsóbban, az általunk próbált benzineseknek, manuális váltóval 9,94 millió forint ötajtós kivitelben, míg kombiként 10,18 millió. Októbertől lesz 7-fokozatú automatával is, amellyel 10,4 millió az ötajtós és 10,68 millió a kombi változata. A dízel 9,9 millióról indul.
A versenytársak is majdnem ugyan azok, mint eddig: a Golf GTI, a Peugeot 308 GTI, a Renault Megan RS vagy új kihívóként, de korántsem elhanyagolható autóként a Hyundai i30 N. A Focus ST minden praktika ellenére sem egy megátalkodott autó, mint mondjuk egy 350 lóerős Focus RS és nem is olyan célgép, mint a Honda Civic Type-R. Az új ST közel van ahhoz, hogy a normál napi használat mellett legyen egy élvezetes autónk, ami nincs annyira kihegyezve, hogy hosszú távon pont azt kívánnánk, pont elég lenne a felére kihegyezve is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.