A WHO egészségügyi világszervezet szerint a 15-29 éves korosztály körében az első számú halálozási ok már nem egy vírusos vagy halálos betegség, hanem a megelőzhető és elkerülhető halálos közlekedési baleset. Az előrejelzések szerint 2020-ra a forgalomban lévő járművek száma megduplázódik a világon. A növekedés nagy része a fejlődő piacokon következik be. Ezt bizonyítja, hogy 2010 volt az első olyan év, amikor a fejlődő országokban az eladott személygépjárművek és kisteherautók száma meghaladta a fejlett gazdasággal rendelkező országokban értékesítettekét.

2020-ra a közlekedési balesetek évente 1,9 millió életet követelnek majd, jelentősen túllépve a jelenlegi, 1,3 milliós éves halálozási számot. A közlekedési baleseti áldozatok fele gyalogos, kerékpáros és motoros, azaz védtelen közlekedő. A halálos balesetek 90 százaléka az elmaradott és a fejlődő országokban következik be.

A magyar közlekedési biztonság világviszonylatban nagyon jónak, európai szinten pedig középmezőnyben levőnek tekinthető, ennek ellenére tavaly 739-en haltak meg tavaly a hazai utakon, miközben 2010-ben 9 százalékkal kevesebb személyi sérüléses közlekedési baleset történt a közutakon, mint 2009-ben. A halálos balesetek száma 14 százalékkal, a súlyos sérüléssel járóké 11 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

MTI

2010-ben több mint 16 300 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt, 69 százaléka lakott területen belül. A lakott területen kívül okozott balesetek száma 11 százalékkal, míg a lakott területen belül történteké 8 százalékkal csökkent 2009-hez képest. Az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva a halálos balesetek száma májusig csökkenő, utána növekvő tendenciát mutat. A legtöbb baleset a nyári hónapokban történik, ilyenkor jelentősen megnő a Magyarországon áthaladó forgalom. Örömteli ugyanakkor, hogy a téli hónapokban egyre kevesebb személyi sérüléses baleset következik be. Ebben közrejátszik, hogy a magyar autósok többsége téli gumira vált a tél első napjaira, sokan leteszik autójukat, illetve egyre jobb autókat, egyre figyelmesebben vezetünk.

2010-ben több mint 21 600-an szenvedtek közúti balesetet, 739 ember - köztük 20 gyermek - vesztette életét. A súlyos sérültek száma több mint 5600 - ebből 5 százalék gyermek -, a könnyű sérülteké meghaladta a 15 200-at. A balesetekben meghalt emberek 53 százaléka vétlen áldozat volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők 47 százaléka, az áldozatul esett elöl ülő utasok 36 százaléka, a hátul ülő utasok 65 százaléka nem használta a biztonsági övet.

MTI

A balesetek 62 százalékát személygépkocsik, 11 százalékát kerékpárosok, 10 százalékát tehergépkocsik, 5 százalékát segédmotoros kerékpárosok okozták, a többi jármű részesedése alig érte el a 4 százalékot. A gyalogosok és utasok összesen 8 százalékos arányban voltak okozói a baleseteknek. A balesetek 92 százaléka a járművezetők hibájából történt. A kategórián belül a legnagyobb arányt (27 százalék) a sebesség nem megfelelő megválasztása képviseli, de az esetek száma 10 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. 26 százalékkal nőtt az utasok és 18 százalékkal a járművek műszaki hibája miatt bekövetkezett balesetek száma. A balesettípusok közül a vasúti jármű és közúti jármű ütközése nőtt 3 százalékkal, és 5 százalékkal többször ütköztek a járművek parkoló járműnek, mint 2009-ben.

A balesetek 12 százalékában játszott szerepet az alkohol. 2010-ben az ittasan okozott balesetek száma az előző időszakhoz viszonyítva 17 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben - csaknem harmadával - a motorkerékpárosok körében. A kerékpárosoknál viszont 3 százalékos a növekedés. Az ittasan okozott balesetek száma a kerékpárosok (26 százalék) és a segédmotoroskerékpár-vezetők által okozott balesetek (27 százalék) között a legmagasabb.

MTI

Idén tovább folytatódik a javulás, az év első négy hónapjában 20 százalékkal (187-ről 150-re) csökkent a halálos közúti balesetek száma 2010 azonos időszakával összehasonlítva. Az ORFK adatai szerint idén január 1. és április 30. között 4132 személyi sérüléssel járó baleset (2 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban) történt az országban. Kis mértékben, 6,5 százalékkal csökkent a súlyos sérüléssel járó balesetek száma 1247-ről 1166-ra, viszont a könnyű sérüléssel járó közúti balesetek száma körülbelül egy százalékkal emelkedett. Ilyen balesetből az idén az első négy hónapban 2816 volt, míg tavaly 2789. Húsz százalékkal csökkent a közúti balesetben elhunytak száma, 206-ról 166-ra. Az ittasan okozott balesetek száma is kedvezőbben alakult az idén: az első négy hónapban 389 ilyen baleset történt, míg tavaly 474, ez 18 százalékos csökkenés.

A 2011-es közúti balesetek 30 százalékának hátterében a gyorshajtás áll. 23 százalékában az elsőbbségi jog megsértése, 14 százalékban a kanyarodási szabályok megszegése a felelős. A balesetek túlnyomó részét - 67 százalékát - a személygépkocsi-vezetők okozták.

Az első negyedéves (január 1.-március 31.) adatok szerint az ittasan okozott balesetek száma 8,9 százalékkal mérséklődött, a tavalyi 327-tel szemben az idén március 31-ig 298 ilyen baleset történt. Elmondható, hogy minden tízedik közúti balesetet ittas ember okoz.

Magyarország közlekedéspolitikai programjának célja, hogy 2015-ig 50 százalékkal csökkenjen a személyi sérüléses balesetek és a közúti balesetben meghalt emberek száma. Ha 2011 első negyedévének adatait a bázisévnek tekintett 2001 azonos időszakával hasonlítjuk össze, akkor megállapítható, hogy a személyi sérüléses balesetek száma 16,7 százalékkal, a balesetekben meghaltak száma 45,1 százalékkal csökkent.