Sok a félreértés a depresszióval és tüneteivel kapcsolatban. A lakossági diagnosztika hamar rásüti már egy pár napig tartó nyomottabb hangulatra is, hogy depresszió. Mi alapján ismerhetjük fel, ha valaki a környezetünkben konkrétan ezzel küzd?

Lauter Adrienn: – A klinikai értelemben vett depresszió meglehetősen összetett jelenség, kialakulásában több tényező is közrejátszhat.  Sokféle tünettel jár, ám azt már a hétköznapi munkatárs is észlelheti, hogy a másikon úrrá lesz az apátia, az érdeklődés hiánya. Enyhe kifejezés, hogy rossz a hangulata, intenzív bánatot él meg, szorong, idegeskedik. Hiába bízzák meg új feladatokkal, vagy kap maga mellé új munkatársat, az érzelmi közönyből semmi sem tudja kimozdítani. Elveszíti a humorérzékét, a lendületét, a vitalitását, ami akár odáig súlyosbodhat, hogy teljesen közömbössé válik mindennel szemben. Mindeközben kívülről teljesen indokolatlannak látszó sírási rohamai és dühkitörései lehetnek. Súlyosabb esetben akár az öngyilkossággal, vagy a halállal kapcsolatos gondolatok is megjelenhetnek.

Nyilván ez a nehéz lelkiállapot előbb-utóbb nyomot hagy az illető munkahelyi teljesítményén is. Ezen a téren melyek a depresszió legjellemzőbb tünetei?

– Az általa megélt akaratbénultság, energiahiány és lelassultság például megnyilvánulhat abban, hogy folyton halogatja a feladatait, a megbeszéléseken nem szól hozzá a témához, nehezen fogalmazza meg a véleményét, kivonódik munkatársi kapcsolataiból. Előfordulhat kéztördelés, hajtépkedés, ami nyugtalanságát jelzi. Egyébként sokszor az is árulkodhat a depresszióról, hogy érzelmi állapotához monoton, vontatott, szegényes hanglejtésű beszéd társul. Ehhez kapcsolódik a földre szegezett tekintet és a görnyedt testtartás.

Akár kifogásszerűen is hangozhat például egy vezető számára, de a depresszióban szenvedőknek általában nagyon nehezen indulnak a napjai, van, hogy alig bírnak kikelni az ágyból. Miközben a betegséghez alvászavar is társulhat: nehezen alszik el, éjszaka folyamán többször felébred. De ugyanúgy megjelenhetnek étvágy- és emésztési zavarok, ahogy a gyakori fejfájás és a szédülés is.

A motiválatlanság fakadhat a kiégésből vagy abból, hogy toxikus közegben dolgozunk. Hogyan különböztethetjük meg mindezt a depressziótól?

– A munkahellyel kapcsolatosan kialakulhat belső rossz érzés, a tartós stressz előidézhet fásultságot, az önbecsülés csökkenését. Ilyenkor az egyén elkezdi megkérdőjelezni a saját tudását, a képességeibe, döntéseibe vetett hitét, és magát is alacsonyabb rendűnek tartja. A negatív érzések saját maga ellen irányulnak, ezek hatják át az önbeszámolóját. Ha ezek az érzések időben tudatosulnak, munkahelyváltással helyreállhat a belső egyensúly. Ellenkező esetben, ha a munkatárs beleragad egy munkahelyi konfliktusba, vagy nem találja a kiutat a számára mérgező légkörből, kialakulhat depresszió. Akkor is valószínűsíthető a depresszió, ha a szomorúság, levertség minden ok nélkül jelentkezik, a kiváltó okhoz képest irreálisan erős, vagy ismétlődik, nem múlik el.

Mit tudunk példaként felsorolni? Mi minden okozhat még depresszív időszakokat, amelyek még nem tekinthetők depresszió betegségnek, vagyis ne is értelmezzük félre, ne nagyítsuk fel ezeket?

– Múló hangulatingadozást válthat ki például az időjárás vagy az óraátállítás körüli időszak, ami általában az évszakváltással is együtt jár, különösen ősztől, amikor rövidebbek a nappalok. Sok nőnél a premenstruációs időszak is előidéz havonta lehangoltabb napokat. De ugyanúgy lehangoló lehet a hosszabb ideje tartó túlhajszoltság, stressz is, amikor például hetente többször túlórázni kell. Viszont az olyan érzelmileg megterhelő helyzetek, mint egy válás, haláleset, krónikus betegség, traumatizált gyermekkor, illetve a családban korábban előforduló depresszió mind hozzájárulnak a patológiás működéshez. Minél több biológiai és pszichoszociális tényező van jelen, annál valószínűbb a depresszió kialakulása.

A tudás már önmagában hatalom, de ezen felül hogyan tudunk segíteni a kollégánknak, akin látjuk a munkahelyi depresszió tüneteit?

– Ha ilyesmivel találkozunk, érdemes a kollégánkat professzionális, a területtel foglalkozó szakemberhez, pszichiáterhez, pszichológushoz irányítani. Sajnos gyakran csak az öngyilkossági kísérlet figyelmezteti igazán a környezetet, hogy valami baj van, a kezeletlen depresszió évekig eltarthat. Ami szintén hasznos lehet, hogy vezetői oldalról ne legyen felesleges nyomásgyakorlás, a túlmunka elvárását erőltető, bűntudatkeltő kommunikáció. Próbáljunk a kolléga számára a munkahelyen is megértő, biztonságos légkört biztosítani. Semmiképp ne bélyegezzük meg a munkatársunkat, például ugyanúgy hívjuk el ebédelni vagy továbbra is próbáljunk vele beszélgetést kezdeményezni.

Mivel lehet a munkahelyi depressziót megelőzni, ha most elsősorban a munkahelyi kultúrák, a cégek felelősségét nézzük?

– A felső vezetés, valamint a közép- és csoportvezetés szintjéről is fontos, hogy felvázolják a rövid-, illetve hosszú távú célokat, és a hozzájuk társuló pontos elvárásokat. Különben nem lesz kiszámítható és biztonságos a légkör, ami csak stresszt fog szülni a munkatársakban. Emellett fontos a gyakori, kölcsönös visszajelzés is. Legalább negyedévente legyen egy visszajelző kör, teljesítményértékelés.

A munkatársak általában nagyon igénylik, hogy legyen valamilyen – akár pozitív, akár negatív – visszacsatolás arról, milyen a munkájuk minősége, eredményessége, illetve hogy a hiányosságokon hogyan tudnának javítani.

Mi az, amit magunk is meg tudunk tenni azért, hogy elkerüljük a depressziót? Milyen tanácsokat adhatunk a kollégáknak?

– Első körben mindenképpen húzzuk meg a határainkat, hogy mikor és mire mondunk nemet. Például, ha muszáj túlórázni, legyen az a keret, hogy maximum csak heti egyszer. Vagy fogadalom lehet az is, hogy nem visszük haza a munkát, pláne nem a hétvégére. Ha a munkatárs mégis nehezebben érzi a saját határait, vezetője felelőssége is, hogy ezt kívülről észrevegye, és szóljon neki. Az öngondoskodás másik nagyon fontos lépése lehet a rendszeres sport is. Nem véletlenül ennyire népszerű a jóga az utóbbi időben, aminek része az elme megnyugtatása, a befelé fordulás, a tudatosabb jelenlét és a koncentráció gyakorlása. Közben már a személyes jóllétünk szempontjából jelentősége lehet, ha naponta akár csak 15 percet sétálunk munka közben.

Ha valaki észleli magán a munkahelyi depresszió tüneteit, mi az optimális forgatókönyv? Mit tegyen, hogy ne súlyosbodjon tovább a helyzet?

– A depresszió hatékonyan gyógyítható, azonban ez nem egyik pillanatról a másikra történik. Minél előbb megkezdett gyógyszeres és pszichoterápiás kezeléssel növelhetők a gyógyulás esélyei. Az időben érkező segítség csökkenti az ismétlődés valószínűségét. A munkahely részéről fontos a rugalmas hozzáállás és a tolerancia gyakorlása. Ez megnyilvánulhat abban, hogy az érintett munkatársat a szükséges kezelésekre elengedik, rugalmasabban kezelheti a munkaidejét, vagy otthonról is dolgozhat. A vezetők és a munkatársak által tanúsított türelem segíti a kollégát a hétköznapokba való visszaintegrálódásban. Ahhoz, hogy belső motivációját, szakmai önértékelését stabilizálni tudja olyan feladatok elvégzésével érdemes megbízni, ami illeszkedik aktuális fizikai és érzelmi tűrőképességéhez. A feladatok folyamatos egyeztetése, a kölcsönös visszajelzések segítségünkre lehetnek abban, hogy a munkatárssal kapcsolatos elvárásaink reálisak és számára kellően motiválóak legyenek.

Hirdetés

A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami képes javítani a hangulatot, fokozza a motivációt és mérsékli az enyhe depresszió további tüneteit.

Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!