Pénztárca és bankkártya nélkül, mindössze egyetlen NFC képes okostelefonnal indultunk neki, hogy belekóstoljunk a nagyvárosba.
Mivel a fővárosunk az utóbbi években szuperszonikus sebességgel kezdte meg fejlődését gasztrovonalon, így elég nehéz volt eldönteni, hogy hol együnk, igyunk. Egy ebéd és egy vacsora volt tervben, kiegészítve egy kis sütizéssel és iszogatással. Mindehhez egyetlen szabályt állítottunk fel: kizárólag ott fogunk vendégeskedni, ahol lehet mobillal, érintéses módszerrel fizetni. Nehezítésként, előzetesen egyik esetben sem tájékozódtunk a fizetési lehetőségekről, és mint kiderült, az égvilágon semmi hátrányunk nem származott ebből.
Kandalló Market – Belvárosi Piac (Hold utca)
A Kandalló neve ismerősen csenghet már, hiszen a város több pontján is jelen vannak. Mi a Hold utcai vásárcsarnokban üzemelő, kifejezetten hamburgerekre szakosodott egységet kerestük fel, ahol a menüből nulla hezitálás után a Jalapeno verziót választottuk. Szűk 10 percen belül érkezett is egy ropogós, zsömlébe foglalt gyönyörűség, amiben közepesre sütött Angus marha adta az alapot. Rendesen megkönnyeztük a fogást, mivel a paprika, a hús, a mellé adott coleslaw saláta és ropogós burgonya chips hibátlan egységet alkotott. Aki más ízzel is próbálkozna, annak ott a BBQ, a Classic, vagy a Kecskesajtos kiadás, ami mellé különleges limonádékat is lehet választani. A kulináris élvezet mellett a kiszolgálás is végtelenül gyors és kedves volt, szóval csak ajánlani tudjuk.
ÉdességLabor – Hegedűs Gy. utca 20.
A kiadós burger után azonnal valami édességre vágytunk, amit Újlipótvárosban, egy csendes, minimál stílusban berendezett cukrászdában találtunk meg. Az ÉdességLabor minden sütije saját találmány, helyben készül, sül, a cukrászok pedig a látottak alapján nem nagyon fogják vissza a fantáziájukat. Itt a sütemények mindegyike egy külön műalkotás, és szerencsére nem csak szépek, hanem eszméletlen finomak is. Külön figyelmet érdemel a Túróscsusza nevű (mára ikonikussá vált) darab, ami bacont is tartalmaz, a tetején egy kis pörc látja el a díszítést, és legalább annyira finom, mint amennyire bizarrul hangzik. Érdemes időben érdeklődni és rendelni, mert a nagyon kapósak a sütemények: itt nagyüzem helyett mindig pontosan annyi készül, ami valószínűleg elkel. Egyedi tortaigényekkel is meg lehet őket keresni, érdemes!
Töltő – Wesselényi utca 31.
Az esti borkóstoló előtt feltétlenül szükségünk volt egy kis alapozásra, amihez a gasztrománok körében már jól ismert Töltő adta a helyszínt. Az aprócska üzlet lényege az egyébként nem látható galérián bújik meg: nemcsak a szendvicsekhez való pékárút dagasztják és sütik itt, de a húst is itt állítják össze, fűszerezik, majd töltik be a kolbászokba. Mi a citromos sertéskolbásszal ismerkedtünk meg közelebbről, ami egy zöldfűszeres buciba töltött, kurkumás citromszósszal megbolondított, Unicum-Hoisin glaze-zel és egérdinnyével ellátott alkotás volt. A Töltő erőssége a frissességben és a bátor ízvariálásokban rejlik, amit az elfogyasztott citromos buci is megerősített. A kolbászoknak van még csirke és marha kiadása is, szomjunkat pedig a hely komoly sörkínálatából csillapíthatjuk.
Drop Shop – Balassi Bálint utca 27.
Az ember teljes boramatőrként (azaz issza, de nem ért hozzá) sokszor kezdődő gyomorgörccsel megy be olyan helyekre, ahol profik kínálnak még profibb borokat. A Drop Shop pultjánál eltöltött fél óra szerencsére ennek pont az ellenkezőjét mutatta: végtelenül kedves srácok kínáltak, javasoltak, majd meséltek a borokról úgy, hogy abból a műkedvelő is felfogja, hogy miért különleges az egyik, vagy másik tétel. Mármint az ízén, zamatán kívül. A csapat külön megbeszéléseken tárgyalja meg, hogy mi kerüljön be a kínálatba, amely között Új-Zélandi, magyar vagy német borok is egyaránt megtalálhatók. Barátságos hangulatú, laza hely a Drop Shop, ahol egyedül a borokat veszik komolyan, de azokat nagyon. Nálunk a Peter Jakob Kühn 2016-os rizlingje akadt be rendesen, aki arra jár, ne hagyja ki!
A cikkben külön nem szóltunk róla (a képek viszont igen), de a kísérlet teljes sikerrel zárult, az összes helyen probléma nélkül tudtunk mobillal, érintéssel fizetni. A pultosok, szakácsok, felszolgálók nem is lepődtek meg különösebben, mivel ők is érzékelik, hogy egyre többen hagyják otthon a pénztárcát, vagy a bankkártyát és fizetnek a mobiljukkal. Annyira belejöttünk, hogy a sorozat hamarosan, szórakozás témakörben folytatódik.
Nem kell már a pénztárca, így fizethet mobiljával bárhol, bármikor
Addig nyújtózkodj, ameddig a mobilod ér
Az oldalon elhelyezett tartalom a Mastercard megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.