Egyre többen veszik igénybe a készpénzmentes megoldásokat, ugyanakkor sokan bizonytalanok az új módszerek biztonságát illetően – többek között ez is kiderült a Mastercard Digitális Fizetési Index (DFI) 2023-as kiadásából, amely a fizetéstechnológiai cég harmadik hasonló elemzése.

Az eredmények felemás képet festenek a hazai helyzetről. Míg a digitalizálódó társadalomban egyre népszerűbbek a modern fizetési megoldások – amelynek a 2020-ban kirobbant koronavírus-világjárvány adott jelentős lökést – a hazai piacon egyelőre továbbra is széles körben elterjedt, népszerű fizetési mód a készpénz használata. Ennek ellenére látható a fejlődés: az előző két kiadásához képest – egy 100-as skálán mérve – 10 pontot lépett előre a magyar fizetési index. A fejlődés motorjának a kényelem és a biztonság tekinthető, ezeket a szempontokat veszik figyelembe elsődlegesen a fogyasztók. A további fejlődéshez azonban a szabályozó szerveknek és a pénzügyi iparágnak is érdeke, hogy megteremtsék a lakossági és vállalati készpénzmentes fizetés lehetőségét, az élet minél több területén.

A DFI-t megalapozó kutatás során három tengely mentén vizsgálták a hazai pénzforgalmi szokásokat. Az első a meglévő infrastruktúra fejlettsége a készpénzmentes fizetések támogatására, a második a fogyasztók digitális fizetéssel kapcsolatos tudása, a harmadik pedig a konkrét használati mintázat, amely a digitális fizetési szokások gyakorlati alkalmazását vizsgálja. A három kategóriában elért eredmények átlagából tevődik össze a Digitális Fizetési Index összpontszáma, ami a tavaly évben 61 pontot ért el. Ez 3 pontos előrelépés 2021-hez és kerek 10 pontos különbség 2020-hoz – azaz a DFI indulásához - képest, ami jól mutatja, hogy a covid-járványt követően mennyire megugrott a digitális fizetési módszerek alkalmazása a fogyasztók és a kereskedők, szolgáltatók részéről egyaránt.

A járványon túl a fejlődéshez hozzájárult a digitális fizetési megoldásokat elfogadó hálózat bővülése, illetve a különféle módszerek elterjedése is, ennek ellenére még komoly szakadékot kell befedni a viszonylag széles körben elérhető infrastruktúra és a fogyasztók ismeretei között. Előbbi a 100-as skálán 76 pontot kapott: ez az előző évhez képesti 3 pontos növekedés azt jelzi, hogy egyre komolyabb az igény Magyarországon a készpénzmentes, digitális fizetési megoldások iránt.

Érdemes egy picit lejjebb ásni ezen a területen. A készpénzmentes csatornák elterjedése ugyanis önmagában 87 pontot ért el a százból, ami enyhe emelkedést jelent 2021-hez képest, főként a magasan fejlett számlaközi infrastruktúra és a kártya-alapú fizetési hálózatnak köszönhetően. A pénzintézeti szektoron kívül ennek az egyik fő hajtóerejét az egyre könnyebben elérhető innovatív befogadópontok –például a softPOS, azaz az okoseszközök fizetési terminállá alakítása – jelentik. Ugyanakkor a hazai vállalkozások több mint fele továbbra sem fogadja a kártyás fizetéseket, különösen az olyan kiskereskedők és mikrovállalkozók mint a szépségszalonok, egyéni vállalkozók és civil szervezetek.

Ennek fényében talán nem túl meglepő, hogy a pénzügyi technológiákkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos tudás csupán 55 pontot ért el, noha 2021-hez képest 4 pontos fejlődés tapasztalható ezen a téren is. A fogyasztók objektív tudása tehát nőtt a digitális fizetési módokkal kapcsolatban, de jó pár olyan megoldás akad még, amelyeknek ismertsége alacsonyabb, akárcsak a használatukkal kapcsolatos hajlandóság.

A használat terén állunk a legrosszabbul, annak ellenére, hogy ez a kategória is 3 pontos fejlődést mutat 2021-hez képest. Az 52 pontos eredmény azonban azt jelzi, hogy a fogyasztók digitális fizetési módokkal kapcsolatos tudásánál a konkrét alkalmazás egyelőre alacsonyabb szinten van. Pozitívumként értékelhető azonban a digitális fizetés infrastruktúrájának fejlődése, az ezzel kapcsolatos szabályozási erőfeszítések, illetve a kártyás fizetési lehetőségek számának gyarapodása. Ennek ellenére azonban továbbra is jelentős a készpénz használata az országban, ezen a felhasználók tudása és a még szélesebb körben elérhető digitális megoldások megjelenése segíthet a továbbiakban. Az infrastruktúra egyébként az új szabályozási környezetnek köszönhetően további jelentős fejlődés előtt áll, a kényelmi és biztonsági funkciók megjelenése pedig magával hozza majd a fogyasztókat is, ahogy ugyanis már a cikk elején is jeleztük, ez a két tényező a legfontosabb a felhasználók szempontjából.

A kényelem a fizikai praktikumon túl a különféle fizetési konstrukciókat is érinti, ilyen például az online és offline elérhető részletfizetési lehetőségek, illetve az úgynevezett fizetéskérelmi megoldások, amelyet már egyre több kibocsátó kínál a fogyasztók számára. Szintén jelentős fejlődést mutat a személyek közötti (P2P) fizetés is, amely bármely felhasználó számára elérhető a hazai piacon.

Szintén kényelmi szolgáltatás az érintésmentes technológia, amelynek rendkívül magas az elérhetősége: elfogadói oldalon meghaladja a 95 százalékot, valamint a Magyarországon kibocsátott bankkártyák 93 százaléka alkalmas erre a fizetési módra.

Mindezekkel együtt azonban Magyarországon jelenleg még mindig a készpénz számít a legbiztonságosabb és csaknem a legkényelmesebb fizetési módnak a fogyasztók körében. A DFI által megkérdezett válaszadók körülbelül kétharmada nem is szeretne egyelőre többet megtudni az új digitális fizetési módokról. Ez valamelyest meglepő abból a szempontból, hogy a fogyasztókat széleskörű érintésmentes infrastruktúra várja, a technológia lefedettsége meghaladja a 95 százalékot a piacon. Emellett a különféle digitális szolgáltatásokat nyújtó tech-cégek fizetési megoldásai is elterjedtek, egyre több bank támogatja az Apple Pay és a Google Pay használatát, de már megjelentek a viselhető okoseszközökkel való fizetést támogató megoldások is, mint a XiaomiPay, a FitbitPay és a GarminPay is.

Ami a jövőt illeti, egyre több kiskereskedőnél jelennek majd meg a digitális fizetési lehetőségek, és a mobileszközök terminálként való használata is terjedni fog.  A hazai bankok pedig már készülnek a 2024-ben várható azonnali fizetési rendszerre vonatkozó frissített szabályozás, az AFR 2.0 bevezetésére. Ez tovább fokozza majd a digitális tranzakciók biztonságát egy új típusú QR-kód-szabvánnyal, illetve egy ehhez kapcsolódó központi hitelesítési eljárás bevezetésével. Ahhoz azonban, hogy mindez hatékonyan működjön, szükség lesz a fogyasztók ismereteinek további bővítésére, tájékoztatásra, ami elsősorban a helyi pénzügyi intézmények és szabályozó szervek feladata lesz.

A tartalom a Mastercard megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.