Június 26-ig igazolhatják a cégek tényleges tulajdonosuk kilétét a Magyarországon működő bankok felé, ezt írja elő a 2017-ben hatályba lépett terrorizmus finanszírozása és pénzmosás elleni törvény. Amennyiben egy cég elmulasztja dokumentumokkal igazolni tényleges tulajdonosának kilétét, akkor a banknak törvényi kötelezettsége befagyasztani a vállalkozás bankszámláját. A magyar jogszabály két évet hagyott a bankoknak és a cégeknek, hogy a megfelelő adatokat átadják és összegyűjtsék, ez jár le idén nyáron.

„Mégis a csapból is ez folyik, mert csupán néhány héttel a határidő lejárta előtt vált sürgőssé a cég részéről illetékeseknek és a bankoknak az előírások teljesítése” – mondta a Crystal Worldwide nemzetközi üzleti tanácsadó cég jogi igazgatója, dr. Nagy Szabolcs a HVG BrandLabnek. 

A törvény alapja egy európai uniós előírás, mely megszabta a tagállamok részére, hogy a terrorizmushoz és pénzmosáshoz fűződő pénzügyi tevékenység kiszűrése érdekében egységesen szigorítaniuk kell a cégtudajdonosokról bekért adatok minőségén és mennyiségén, egy adatbázisba foglalva azt.

Az egyszerű vállalkozásoknak a bankok által határidőre bekért adatok szolgáltatásán túl nincs feladatuk. Az összetettebb felépítésű cégeknél lehet időigényesebb a valódi tulajdonos személyének megállapítása, azaz a törvényi szigorítások nemcsak a cégtulajdonosokra és a bankokra vonatkoznak, hanem az adótanácsadóktól az ügyvédeken át a közjegyzőkig széles rétegeket is érint. A bekért adatok nem túl szenzitívek: a személyazonosság és a lakcím igazolása az általános, de mint említettük, időigényes lehet egyes struktúrákban megállapítani, hogy kinek is kell igazolnia kilétét.

Tényleges tulajdonosnak az tekinthető, aki legalább 25 százalékos részesedéssel bír egy vállalkozásban. Amennyiben ezt a tulajdoni arányt nem éri el, akkor az dönt, hogy ki az, aki valós befolyással rendelkezik a cég döntései felett. Ez azt is jelenti, hogy több személyt is meg lehet jelölni tényleges tulajdonosként.

Fontos változás, hogy míg Magyarországon korábban a közeli hozzátartozók tulajdoni hányadai összeadódtak, és ezek alapján kellett megjelölni a tulajdonosi kört, az EU általi előírások ezt nem követelik meg. „Ez egy öttagú családi vállalkozás esetében azt jelenti, hogy 20-20 százalékos részesedés esetében nem állapítható meg tényleges tulajdonos a törvény szerint, míg korábban mindekit meg kellett jelölni” – mutatott rá a szakértő. Amennyiben nincs megállapítható tulajdonos, akkor a cég vezetője, igazgatója jelölendő meg egy kisegítő szabály alapján.

Korábban a HVG BrandChannelen bemutattuk a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítványok működését, ami ugyan egy törvényes szintig alkalmas arra, hogy egyes vagyonelemek tulajdonosai a háttérben maradjanak, ám ez ezúttal nem lehetséges. Dr. Nagy jelezte, hogy a vagyonkezelő mellett a “vagyonrendelőt” is a valós tulajdonosok között kell feltüntetni, valamint a vagyon kedvezményezettjét is.

Az adatszolgáltatási kötelezettség a cég vezetőjét terheli, azonban a cég tulajdonosairól kell adatot szolgáltatnia, ám mint említettük, bonyolult struktúrájú cégekben nem feltétlen egyszerű eldönteni, hogy kit kell megjelölni valós tulajdonosnak. „Nemzetközi cégek esetében sokszor az anyavállalat sem hajlandó elárulni az általa tulajdonolt másik cégnek, hogy ki a valódi tulajdonos, ami nehéz helyzetet eredményezhet a cégeken belül, tekintettel arra, ha egy cég nem megfelelően jelöli meg a tulajdonost, az akár bűncselekmény is lehet” – figyelmeztet dr. Nagy Szabolcs. A leányvállalatok tehát kivételes esetben két tűz közé is szorulhatnak, hiszen adatszolgáltatási kötelezettségük van, ugyanakkor nem léphetnek fel erélyesen az anyavállalattal szemben.

Mi történik a bizalmas adatokkal?

A törvény szerint a magyar állam a bankokon keresztül beszerzett adatok alapján ki kell hogy alakítson egy központi tényleges tulajdonosi nyilvántartást. Ezt a jogszabályok szerint már 2017 nyarán létre kellett volna hozni, de egyelőre nem él a rendszer, nincsenek részletszabályai a jövőbeni működésének – jegyezte meg a szakértő.

Jelenleg a cégbírósági nyilvántartások bárki számára hozzáférhetők, a cégtörténetre vonatkozó adatok évekre visszamenőleg is kutathatók, azaz a tulajdonosoknak az állandó lakcíme is elérhető. A felállítandó rendszerben hasonló adatok szerepelnének, csak a tényleges tulajdonosi körről.

A jelenlegi törvényi szabályozás szerint ehhez a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásához az állami szerveken túl hozzáférhetne mindenki, akinek ügyfélazonosítási kötelezettsége van: a bankok, a könyvelők, az adótanácsadók, ügyvédek, közjegyzők.

Mivel személyi adatokhoz is hozzá lehet férni, ezért a jelenleg még szabályozatlan környezetben jogosan merülhet fel a kérdés, hogy jogalap nélkül is ki lehet-e kérni az adatokat. Erre sajnos egyértelmű válasz nincs, a kérdést az dönti el, hogy az adat kikérője visszaél-e a megszerzett adattal.

Amennyiben viszont az EU törekvései teljes mértékben célt érnek, akkor az összes tagállamot lefedő, nyilvánosan hozzáférhető cégtulajdonosi nyilvántartás jön létre. Például egy máltai-magyar cégnek nem adható meg két különböző tényleges tulajdonos a két országban, az azonnal kiderülhetne a hatóságok számára.

Mintha buszon utaznánk

Természetesen maradnak olyan törvényes struktúrák, mint például a befektetési alapok, ahol a tényleges tulajdonosok köre nem kerülne nyilvánosságra. „Lépésről lépésre arra kell felkészülni, hogy egy transzparens cégnyilvántartási rendszerünk lesz, és ezzel a cégtulajdonosoknak is számolniuk kell” – mondta dr. Nagy Szabolcs.

Az EU és a tagországok által kialakított új nyilvántartást a tömegközlekedéshez lehet hasonlítani: ha valaki nem vált jegyet, akkor egyre több helyen találkozik ellenőrzőkapukkal, jegyellenőrökkel, és előbb-utóbb valamelyik kijáratnál lebukik, annak pedig akár büntetőjogi következményei lehetnek.