Nem könnyű a kérdés. Amikor mindenki azon küzd, hogy valahogy kigazdálkodja az egekbe szökött energiaárakat, a vállalkozások megpróbálnak talpon maradni, sajnálatos módon, de érhetően kevesebb figyelem juthat a környezettudatossági szempontokra, arra a bizonyos ESG-re. De azért van erre is megoldás.
Finoman szólva nem indultak jól a 2020-as évek. Alig csillapodott – igaz, nem tűnt el teljesen – a koronavírus-járvány, máris jött az orosz-ukrán háború. Pedig 2022-őt tavaly még úgy harangozták be, mint amely az ESG (azaz az Environment, Social, Governance – környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontból fenntartható fejlődés) éve lesz. Hát nem az lett, ezt a titulust sajnos elvitte a háború.
Amely a harcoló felek emberéleteket követelő következményei mellett az egész világra kiható súlyos hatásokkal járt. Nevezetesen: a már a harci cselekmények előtt is felfelé araszoló energiaárak az egekbe szöktek, amit a többszörösére ugrott gáz- és áramárak formájában már idehaza is kezdünk érezni.
Ilyen körülmények között, valljuk meg, nem könnyű az ESG-szempontokat érvényesíteni. Ami azért is fájó, mert egy tavaly nyáron napvilágot látott felmérés kimutatta, hogy a Covidnak a sok rossz mellett az egyik jótékony hatása – a digitalizáció mellett – például éppen az volt, hogy a jegybankok, az állami vagyonalapok és az állami nyugdíjalapok körében még erősebbé vált az ESG-szemlélet, ami nemcsak a befektetési stratégiájukban volt tetten érhető, hanem abban is, hogy a vállalatokat ösztönözték arra, álljanak át a fenntartható működésre.
Ebbe rondított bele a háború, az energetikai piac jelenlegi negatív hatásain keresztül, ami kétségtelenül megnehezíti azt, hogy a cégek megfeleljenek az ESG által támasztott követelményeknek. Most láthatják visszaigazolva lépéseik helyességét azok a munkaadók, akik a fenntarthatósági törekvéseikben már megtették az első lépéseket, fejlesztettek, és egyfajta önképző pályára állították át a szervezetüket.
A cikk teljes szövegét Adózóna.hu oldalunkon itt olvashatja el.
