A kiskereskedelmi láncok nyitották meg hazánkban az első hipermarketet és az első benzinkúton üzemelő „mini közértet”. Nekik is köszönhetjük az online élelmiszer-vásárlás kényelmét, és hogy az önkiszolgáló kasszáknál nagyon gyorsan fizethetünk. A Magyarországon működő nemzetközi élelmiszer-kereskedőknél folyamatosak a fejlesztések és beruházások: karbantartják és felújítják üzleteiket az energiahatékony működést és fenntarthatóságot szem előtt tartva, újabb és újabb termékeket, szolgáltatásokat és programokat vezetnek be, hogy vásárlóiknak mindig a legjobbat tudják nyújtani.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hat nemzetközi élelmiszer-kiskereskedője (az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a SPAR és a Tesco) piacra lépése óta folyamatosan fejleszt és innovációkat vezet be, hogy egymással versenyezve a legjobb szolgáltatással legyenek jelen a piacon mind a vásárlóik, mind a munkatársaik, mind pedig a partnereik irányában. Nem véletlen, hogy számos olyan elsőséget köszönhetünk nekik, amiről nem szívesen mondanánk le.
1995-ben nyitották meg az ország első hipermarketét, amivel új üzletformátumot és minden eddiginél szélesebb termékválasztékot hoztak létre. 2013-ban a magyar vásárlók benzinkúton lévő üzlettel is találkozhattak, még praktikusabbá téve ezzel a gyors vásárlásokat. Ma már számos hipermarket áll a rendelkezésünkre országszerte, ha nagyobb bevásárlásra van szükségünk. Az autóval közlekedők kényelmét pedig nemcsak egyre több és több benzinkúton nyitott shop, a hipermarketek mellett üzemelő benzinkutak, vagy Drive in pontok szolgálják ki, hanem a parkolókba telepített elektromosautó-töltőállomások hosszú sora is.
A multi élelmiszerláncoknak köszönhetjük azt is, hogy a lakásunkat sem kell már elhagyni, hogy feltöltsük a hűtőszekrényünket. 2013-ban az egyik nemzetközi lánc is bevezette itthon az online élelmiszer-bevásárlást – először a fővárosban, majd az ország egyre több és több településére kiterjesztve. Az elmúlt tíz évben több kisker is elindította saját online csatornáját, mobilapplikációt is fejlesztve, hogy bármikor, bárhonnan leadhassuk a rendelésünket.
Mindezek mellett az üzletekben is számos olyan megoldással találkozunk, amelyek a vevők kényelmét és a magas színvonalú vásárlási élményt szolgálják. Az üzletekben helyben sütött pékáruk, készételek, magyar, kézműves és kistermelői termékek széles választéka várja a vásárlókat, akik a legtöbb helyen egyszerhasználatos műanyag szatyrok helyett már komposztálható, illetve újrahasznosított anyagból készült környezetbarát táskákban vihetik haza a kiválasztott termékeket. Számos üzletben digitális polccímkék segítik az árak közötti eligazodást, másoknál pedig már a bevásárlás közben beolvashatjuk egy szkennerrel a kosarunk termékeit, hogy a kasszánál már csak fizetni kelljen.
A nemzetközi láncok nem csak a vásárlók által látható pontokon fejlesztenek, de a háttérben is sokat dolgoznak a működési hatékonyságuk javításán. Van olyan multi kiskereskedő, akinek több saját élelmiszertermelő üzeme is van, mások magyar partnerekkel együtt fejlesztik és gyártatják sajátmárkás termékeiket. Az OKSZ tagvállalatai lépéseket tesznek a fenntarthatóbb működés érdekében többek között bővítik a napelemmel ellátott áruházaik számát és megújuló energiaforrásból származó áramot vásárolnak a környezettudatosabb működés érdekében, az energiatakarékosságot szem előtt tartva modernizálják az áruházi berendezéseiket, folyamatosan korszerűsítik a kamionflottájukat, hogy minél kisebb környezetterheléssel jussanak el az élelmiszerek az üzletekbe. Ráadásul ezeknél a cégeknél álltak üzembe az ország első elektromos áruszállító kamionjai, és az első elektromos kiszállító furgonok is. A boltok készletezését pedig online automatikus árurendelés, az élelmiszer-pazarlás megelőzését pedig mesterséges intelligencián alapuló megoldások is segítik. Nem véletlen, hogy több OKSZ tagvállalat is Magyarországra hozta a nemzetközi hálózatát kiszolgáló informatikai fejlesztési központját, amivel nem mellesleg újabb szakértői munkahelyeket is teremtettek.
A tartalom az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalatainak megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.