Nem csupán az infláció, hanem az élelmiszer-hulladék ellen is számos eszközzel harcolnak a hazánkban jelen lévő nemzetközi élelmiszer-kiskereskedők. A veszteséget automatizált rendelési rendszerekkel csökkentik minimálisra, a nap végén az üzletekben megmaradt és fogyasztásra alkalmas élelmiszer pedig kedvezményes áron a vásárlókhoz, illetve adományként a rászorulókhoz jut el. A multi áruházláncok a hulladék mennyiségének nyomon követésével, valamint szemléletformáló jó gyakorlatokkal egymást és a lakosságot is ösztönzik arra, hogy minél kevesebb feleslegesen kidobott étel végezze a kukában.
Bár a kereskedelemben az élelmiszerhulladék mintegy 4%-a keletkezik, a veszteség minimalizálása azonban üzleti, környezetvédelmi és társadalmi szempontból is fontos cél az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hat nemzetközi élelmiszer-kiskereskedője (az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a SPAR és a Tesco) számára. Habár többezer termékből álló árukészlettel dolgoznak, hatékony készletezési és rendelési rendszereik lehetővé teszik a napi értékesítéshez szükséges árumennyiségek előrejelzését és optimális meghatározását. Hasonló automatizált megoldások támogatják a minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejükhöz közeledő élelmiszerek csökkentett árú értékesítését, amivel a kereskedők és a vásárlók is jól járnak.
Minden falat számít
Sok nehéz helyzetben élő ember nem jut minden nap elegendő és minőségi élelmiszerhez, a multi kiskereskedelmi láncok ezért többféle módszert is alkalmaznak arra, hogy a megmaradt élelmiszer minél nagyobb hányadát juttassák el hozzájuk, illetve hasznosítsák azt, hisz a szemétlerakóba kerülő élelmiszer esetében a megtermeléséhez szükséges víz és energia is kárba vész, miközben a hulladék feldolgozásához plusz erőforrások szükségesek, tehát a kidobott élelmiszer növeli a környezeti lábnyomot.
Ennek egyik eszköze a napi szintű élelmiszermentés, melynek során az el nem adott, de még fogyasztható termékeket kedvezményes áron ajánlják fel a vásárlóknak, illetve adományként a rászorulóknak. A nemzetközi élelmiszer-kiskereskedők együttműködnek az Élelmiszermentő Központtal (ÉMK), amelynek keretén belül többek között tavaly és idén is elkészítették és megosztották az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó terveiket. Hatékonyan működő rendszereiken keresztül és többek között olyan szakértő partnerekkel együtt dolgozva, mint a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt vagy az Ökumenikus Segélyszervezet, évek óta célzottan és gördülékenyen juttatják el az emberi fogyasztásra alkalmas megmaradt élelmiszert a helyi közösségeknek.
Kevesebb hulladék, több adomány
Az ezután visszamaradó termékek általában állatmenhelyekre és vadasparkokba kerülnek, amelyek pedig az állatok takarmányozására sem alkalmasak, azoknak nagy részét biogázüzemben hasznosítják. Csak az megy a szemétlerakóba, ami már ezt követően sem használható fel. Az OKSZ tagjai között akad olyan cég, amelyik hosszú évek óta önkéntesen nyomon követi, méri és publikálja az élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos adatait, és így folyamatosan csökkenteni tudja a hulladék, valamint növelni az élelmiszer-adományok arányát, példát mutatva ezzel az iparágban. Mások a fogyasztók tudatosságát igyekeznek növelni szemléletformáló kiadványokkal, weboldalakkal, információkkal, hogy a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék is csökkenjen, és ezzel is pénzt tudjanak megtakarítani a vásárlók. A multi áruházláncok emellett olyan kezdeményezésekhez csatlakozva is felhívják a figyelmet az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, mint az Adománykonvoj, amelyet az Élelmiszerbank indít el minden évben az élelmezési világnapon.
A tartalom az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalatainak megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.