Évről évre izgalmas kérdés, hogyan változnak a vállalati juttatások, több vagy kevesebb cafeteriát kapnak a dolgozók, miközben a cégeket érthetően az foglalkoztatja, hogyan lehet a meglévő szabályozások mellett ösztönző csomagokat összeállítani. E kérdéseket sajnálatos módon az élet egy újabbal egészítette ki: mi lehet a válasz arra, hogy a koronavírus-járvány miatt a cafeteria-keretek jelentős része egy ideig nem használható fel
Fizethetek SZÉP-kártyával? Már több mint nyolc éve hangzik el ez a kérdés idehaza. Mindenekelőtt szállodákban, éttermekben vagy egy fürdő-, illetve strandbelépő megvásárlásakor. Ám az addig létezett üdülési csekket 2012 januárjától felváltott Széchenyi Pihenőkártyával (közismert rövidítésén: SZÉP-kártyával) ezek mellett számos szolgáltatás árát lehet rendezni. Például színház-, múzeum-, koncert- vagy fesztiváljegyet, de sok más egyéb mellett még állatkerti és kalandpark-belépőt is vehetünk.
Számos vállalat teszi lehetővé dolgozóinak, hogy béren kívüli juttatásként – az idehaza is már szállóigévé vált idegen kifejezéssel: cafeteriaként – SZÉP-kártyát válasszanak, de elterjedt az óvodai, bölcsődei költségek térítése és a kulturális- vagy sportrendezvényekre szóló belépő biztosítása. E cafeteria jellegű juttatási rendszerek alapgondolata, hogy a munkavállaló rendelkezzen egy keretösszeggel, melyen belül a munkáltatója által számára felajánlott juttatások közül a szükségletei szerint választhat.
A cafeteriában szokásos juttatásokkal összefüggő adójogszabályok évről évre módosulnak, nem volt ez másként 2019-ről 2020-ra sem. Ezúttal azonban a korábbi évekkel szemben nem került sor lényeges változásokra – derül ki a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak felméréséből, melyet a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával készítettek el.
|
A kutatásban 354 cég és intézmény vett részt, nagy többségük, 79 százalékuk a versenyszférában, 16 százalékuk a közszférában, míg 5 százalékuk a nonprofit szférában tevékenykedik. Egy másik bontás szerint a 71 százalékuk hazai, 23 százalékuk külföldi, míg 6 százalékuk vegyes tulajdonú szervezet volt. A dolgozói létszámot és az árbevételt tekintve a válaszadók közel egynegyede nagyvállalat. A felmérésben résztvevők telephelyei az ország minden régióját lefedik. |
A kutatásból kiderül, hogy a leggyakrabban biztosított fix juttatások sorrendje a tavalyihoz képest több ponton is változott. A már említett SZÉP-kártya elemei az élre kerültek, leszorítva onnan a cégesautó-használatot és a vállalati rendezvényeket is. Az ötös toplista elemeit a kutatásban részt vettek fele használja, amelyek nagyjából ötven százaléka valamilyen szolgáltatási tevékenységet végez és valamivel több mint az egynegyedük az ipar területén működik.
A toplista elemei:
- Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla
- Mobiltelefon-használat
- Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla
- Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla
- Munkabérelőleg
A választható juttatások körénél jól látszik a tavalyi jogszabályváltozás hatása. A válaszadók 80 százaléka kínálja juttatásként a cafeteria-rendszerében a SZÉP-kártyát. Míg ezt tavaly még a bérként adózó pénzkifizetés – mint választható elem – követte, addig az idén már csak a 7. leggyakrabban nyújtott elem. Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás is leszorult a 9-10. helyre, miközben a cafeteriaként ezeket kínálók aránya is jelentősen csökkent.
A legnépszerűbb juttatási formák:
- Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla
- Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla
- Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla
- Bölcsőde térítése
- Óvoda térítése
- Kulturális szolgáltatásra szóló belépő
- Pénzjuttatás
Az már évek óta ösztönöz cafeteria-juttatásokra, hogy a munkáltatói közteher (szociális hozzájárulási adó) évenként 2 százalékkal csökken. „Mindazonáltal megállapítható, hogy lényegében az utóbbi években az adómentes ösztönzési elemek választéka nem változott, azaz maradt a 2017 utáni, jelentősen lecsökkentett változatban. A vállalkozások elsősorban a munkabérhez viszonyított közterhek nagyságától teszik függővé a béren kívüli juttatások folyósítását. Így azok úgynevezett ösztönzési funkciója fokozatosan mérséklődött” – hívja fel a figyelmet Dr. Beke Jenő egyetemi docens, adószakértő.
Dr. Kovács Ildikó Éva egyetemi adjunktus azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a felmérés adatai továbbra is alátámasztják azt a korábban is megfigyelt tényt, miszerint a juttatások elterjedtsége szoros összefüggésben van a szervezet méretével. A válaszadók közül az 1000 fő fölötti alkalmazotti létszámmal rendelkezők túlnyomó többségében, 91 százalékában vannak valamilyen fixen nyújtott és/vagy cafeteria-juttatások. Ez az arány az 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozásoknál jóval kisebb, mindössze 49 százalék.
A cafeteria-rendszerben működő juttatásokat nyújtó intézmények, illetve szervezetek megoszlása is változó. A 10 fő alatti vállalkozásoknak mindössze 24 százaléka biztosít cafeteria-rendszeren belüli juttatásokat, míg a 10 fő felettiek között a cafeteriát nyújtó szervezetek aránya a létszám növekedésével párhuzamosan egyre magasabb, az 1000 főnél is többet foglalkoztató vállalatoknál és intézményeknél már 77 százalék.
A válaszadóknál idén is magasabb volt azok aránya, akik nem adnak, vagy csak 100 ezer forint alatt biztosítanak cafeteria-keretet. Míg tavalyelőtt még csupán a válaszadók 2 százaléka nyilatkozott így, addig 2019-ben már a 7 százalékuk, 2020-ban pedig a 6 százalékuk nyújtott, illetve nyújt ilyen, alacsonyabb mértékű juttatási csomagot. Az átlagos bruttó juttatási keret 2020-ban a tavalyinál alig alacsonyabb összegűre, 371 ezer forintra tehető. „A változás főként annak tudható be, hogy néhány munkáltató átstrukturálta az eddig ilyen formában kínált juttatási csomagját” – összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.
|
„Szívesen cseréljük ki a tapasztalatainkat a juttatások témakörében felmerülő problémákról és a lehetséges megoldásokról” – jellemzi Fata László az L-Softhoz fűződő viszonyát. A Cafeteria TREND Magazin szakértője ugyanakkor az időszerű kérdésekről publikál is a humáninformatikai cég honlapján. Legutóbb például arról a sajnálatos módon nagyon is aktuális témáról értekezett, hogy a koronavírus-járvány idején hogyan támogathatja a munkáltató a munkatársak biztonságosabb utazását. |
A cikk teljes szövegét Adózóna.hu oldalunkon itt olvashatja el.
