Legyen szó egy fogadóról, vendéglőről vagy akár egy Michelin-csillagos fine dining-étteremről, Szlovéniában különösen fontos, hogy helyi termelők áruit kóstolhassuk meg egy-egy odautazásunk során. Az ország természeti kincsei jelennek meg a tányéron: mind a húsételek, tejtermékek, mind a világhírű szlovén mézek új távlatokat nyitnak meg előttünk a gasztronómia terén.

A fűszernövények a legközelebbi veteményesben vagy réten nőnek, a zöldségek a szlovén gazdák terményei. A gombákat és a többi erdei gyümölcsöt az erdők rengetegében gyűjtik, a friss tej és a tejtermékek a hegyvidékről származnak, a mézet a helyi méhészek termelik meg. A szlovén konyha titka tehát, hogy gyorsan jutnak a városokba a hozzávalók, de külön élvezet, ha egyenesen a vidéki termelőket vesszük célba.

Szerencsére egyre népszerűbb irány, hogy minél frissebb és egészségesebb ételeket fogyasszunk, amihez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk, honnan érkezett az adott alapanyag. A farm-to-table mozgalma hódít szerte a világban, ami a szezonalitást és a regionális ízeket helyezi előtérbe. Szlovéniában különösen fontos a hozzávalók tisztelete, hogy tényleg minőségi fogásokat kapjanak a vendégek. És azt se felejtsük el, hogy a helyben, fenntarthatóan termelt áruknak kisebb az ökológiai lábnyoma. Mindehhez szervesen tartozik hozzá, hogy az évszakoknak megfelelő terményeket fogyasszunk. A szlovén szezonális ínyencségeket kipróbálhatjuk a városokban, a vidéki farmokon vagy a hegyi fogadókban is. Tavasszal a spárgáé a főszerep, illetve pitypangot szednek a helyiek, nyáron erdei gyümölcsök közül szemezhetünk, ősszel jön el a gomba és gesztenye ideje, télen pedig az alapvető élelmiszerek dobják fel a kiadósabb szlovén menüket.

Mi az, amit semmiképpen se hagyjunk ki?

A tehenek, kecskék és juhok évszázadok óta az Alpok lábánál legelnek, és a tejükből olyan helyi finomságok lesznek, mint a mai napig a Velika Planinán készülő Trnič sajt vagy a bohinji fűszeres Mohant sajt. A virágzó rétek, illetve az erdők növényvilága pedig ellátja a Szlovéniában is őshonos krajnai háziméheket. Mézzel készült kenyerek nyűgözik le az ide látogatókat, a Bledi-tónál pedig semmiképpen se maradjon ki a krémes. A lélegzetelállító panoráma és a habos, könnyű édesség tökéletes kombináció a nyaraláshoz. Radovljica a csokoládé fesztiváljáról híres, és az Alpok másik oldalán, a Soča-völgyben csodás legelők tárulnak elénk, illetve helyi pisztrángot ehetünk.

A szomszédos országot sokan az érintetlen természeti tájai miatt keresik fel: testileg és lelkileg is felfrissülhetünk Európa zöld szívében. A környék számos túrázási lehetőséget kínál, de végigtekerhetjük a régiókat biciklivel is. Kerékpározhatunk az Alpoknál vagy a szőlősök között, esetleg választhatjuk a mediterrán részeket, ahol egész évben két kerékre pattanhatunk – így egy-egy fogás között a jóleső testmozgás is biztosított.

A sajtokon túl az Alpok tövében ismert a krajnai kolbász, ami hűen őrzi az 1896-os receptet. Külön érdekesség, hogy ez a kolbász még az űrben is járt: 2006-ban a szlovéniai gyökerekkel rendelkező Sunita Williams vitt magával egy darabot a Nemzetközi Űrállomásra.

A karsztvidék szárított finomságai szintén kötelezőek a húsevőknek: a sonka, a szalonna vagy a szárított disznólapocka a kerti zöldségekkel és gyümölcsökkel egyszerűen telitalálat. Szlovénia az egyszerű, de magas minőségű alapanyagokban hisz: itt tényleg azt ehetjük, amit a helyiek, egy szeletet az autentikus szlovén kulináris élményekből. Arról nem is beszélve, hogy a karsztvidékek borai tökéletesen kiegészítik a sonka- és sajttálakat. A vöröses terra rossa talajon termő teran gazdag, gyümölcsös aromájú, ugyanakkor jó savakat megőrző és antioxidánsokban gazdag bort ad. Mindenképpen látogassunk el a pincészetekbe, megér egy-egy kitérőt, hogy feltérképezzük a legjobb szlovén borokat.

Kifejezetten izgalmas, ahogy a szomszédban a fűszerekkel és gyógynövényekkel bánnak. A helyi hozzávalókat a karsztvidéken termő levendula egészítheti ki, és olyan fűszernövényekkel van tele a vidék, mint a hegyi pereszlény, a zsálya, a kamillavirág, a menta vagy éppen a kakukkfű. Mindezek izgalmas pluszt adnak egy-egy fogásnál, ihatunk belőlük teát, illetve a kozmetikai ipar is kamatoztatja jótékony hatásaikat és aromáikat.

Nem utolsósorban azt se felejtsük el, hogy a mediterrán ízeket ugyancsak megtaláljuk a környéken. Az Adriai-tenger gyümölcsei frissen, szinte egyből a vízből kerülnek a vacsoraasztalra. Az olasz határ szomszédságában, Koper térségében választhatunk halakat, tintahalat vagy kagylót házi tésztával és az isztriai olívafák mesés olajával. Mindezt a pirani só koronázza meg: a szlovén város évszázadokkal ezelőtt a sólepárlás fővárosa volt a térségben, és a nemzeti park ma is őrzi ezeket a hagyományokat. A mintegy hétszáz éves módszerekkel nyert só könnyű, tengeri ásványokban gazdag, és luxust visz a legegyszerűbb fogásokba is.

A változatos szlovéniai táj köszön vissza mindenhol a helyi konyhában. Utunk során elveszhetünk a gasztronómiai kalandokban, bármi is legyen az irány. Az Alpoknál a sajtok vesznek le a lábunkról, útközben zamatos borokat kóstolhatunk, és az édesszájúak sem maradnak éhen, ahogy a húsimádóknak szintén megannyi opciót kínálnak a vendéglők. Ráadásul az éttermek és a fogadók a helyi alapanyagokra támaszkodnak, így ismerhetjük meg igazán az ezerarcú Szlovéniát.

A borítókép forrása: CJ STUDIO d.o.o., photo Ciril Jazbec