Zhvg MTI 2024. július. 15. 08:53

A világ legritkább cetét mosta partra Új-Zéland partjainál az óceán - fotó

Kell még néhány hét ahhoz, hogy a kutatók biztosak legyenek abban, melyik faj példányáról van szó.

Az 1800-as évek óta csupán hat példányát sikerült azonosítania a tudósoknak annak a cetfajnak, aminek egy újabb példányát moshatta partra Új-Zélandon az óceán. Az öt méter hosszú emlős tetemét, amely a helyi természetvédelmi hivatal szerint egy ásófogú csőröscetet (Mesoplodon traversii) lehetett, a Déli-szigeten, Dunedin közelében, az Otago parton fedezték fel július 4-én.

A tudósoknak most először nyílik alkalma rá, hogy felboncoljanak egy példányt ebből a ritka fajból – hangsúlyozta a felfedezés jelentőségét Gabe Davies, a DOC illetékese. Mint hozzáfűzte, az állatot egyelőre egy hűtőházban tárolják, míg a hivatal a helyi őslakosokkal együttműködve dönt a következő lépésekről, figyelembe véve a felfedezés nemzetközi jelentőségét is.

A tudósok DNS-mintát vettek a példányból, ám a genetikai elemzés több hetet vehet igénybe, és csak az eredmény birtokában tudják majd véglegesen megerősíteni, hogy az állat mely fajhoz tartozik.

2010-ben egy nőstény ásófogú csőröscetet és borját sodorta partra a víz Új-Zélandon, és szintén DNS-vizsgálattal sikerült azonosítani, hogy a ritka fajhoz tartoztak. A kutatók akkor találkoztak először e faj példányaival, korábban csak csonttöredékek alapján tudták azonosítani.

Kegyetlenebb dolog történt, mint eddig hitte az emberiség: úgy néz ki, megvan, miért haltak ki nagytestű emlősök

Még ma is folyik a vita arról, hogy mi okozhatta nem csupán a mamutok, hanem úgy általában a nagytestű állatok (megafauna) populációjának jól ismert csökkenését. Sokan az éghajlat változásában találják meg a magyarázatot, dán kutatók azonban biztosak abban, megtalálták az igazi, másra utaló bizonyítékokat.

(Kiemelt kép: Új-Zélandi Természetvédelmi Hivatal/ Department of Conservation)

tudatos mindennapok
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.