Komoly következményekkel jár, ha tönkremegy a talaj.
A terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt veszélyben van a talaj – írta közleményében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.
Hozzátették, a nem fenntartható földhasználat és mezőgazdálkodási gyakorlatok következtében a termőtalajt riasztó ütemben veszítjük el: a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) globális adatai szerint míg
évente átlagosan 1 tonna/hektár talaj képződik, addig az erózió mértéke 30-100 tonna/hektár.
Magyarországon csak a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területeink harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el – írják.
Az pedig, hogy csökken a talaj szervesanyag-tartalma, a többi között porosodáshoz vezet. Az intézet szerint világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert tönkre mentek.
Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több tízmilliárd eurós nagyságrendű. A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza – írták a talaj világnapja alkalmából kiadott közleményükben. Hozzátették,
"sem a Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, sem pedig a többi faj védelme miatt nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű leromlást."
A Mad Max pusztasága lehet a jövő, ha a talaj termékenységét nem őrizzük meg
Az időjárási szélsőségek óriási károkat okoznak a termelőknek, azonban bizonyos fajták a munkaerőhiány miatt tűnnek el a termesztésből.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.