A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátója, életben tartásával nemcsak uniós forrásokat kockáztat az ország, veszélyezteti a környéken élők egészségét, és hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem az adófizetők pénzét is égeti. Erre figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely egyszerűen lezombizza az erőművet.
További évtizedekre súlyosbítja az egészségkárosító, szennyező lignit- és fosszilisgáz-függésünket a kormány azzal, hogy meg akarja hosszabbítani a Mátrai Erőmű működtetését – figyelmeztetett kedden a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ).
A kormány múlt csütörtökön rendelte el, hogy egészen addig termeljenek áramot a súlyosan környezetszennyező lignites blokkok, amíg meg nem épül az idén nyáron bejelentett kombinált ciklusú gázerőmű a telephelyen.
A kormány tovább dédelgeti az ország legszennyezőbb erőművét, annyira nagy az energiaéhség
Azt eddig is lehetett sejteni, hogy addig fog üzemelni a Mátrai Erőmű, amíg meg nem épülnek az új gázerőművek, most már kormányhatározat is szól erről.
Az MTVSZ szerint a döntés nem csak hogy rengeteg adófizetői forintba kerül, jelentős mértékű uniós támogatás felhasználását is kockára teszi, de a környéken élők egészségére is káros hatással lesz, nem beszélve arról, mennyi káros, klímaváltozásért felelős gázt bocsáthat még hosszú ideig a légkörbe.
A 'Zombi Mátrai Erőmű' kormányhatározat rengeteg pénzbe kerül a magyar adófizetőknek
– idézték közleményükben Botár Alexát, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatóját, aki részletesebben is elemezte a kormányhatározat várható következményeit. Ez alapján pédául
- 400-450 milliárd forint közpénzt füstölnének el a lignitblokkok kéményei, ha 2027-ig működtetik őket – leghamarabb ugyanis ekkor állhat üzembe az új gázerőmű,
- ha pedig 2029-ig működtetnék a legalább 50 éves blokkokat, az 500-550 milliárd forint plusz kiadással járna.
Az erőmű működése ugyanis veszteséges (2020-ban 42,7 milliárd forint veszteséget termelt), a kormány ezért 2021-ben szintén egy rendeletben a villamos energiát termelés rendszerbiztonságára hivatkozva éves szinten több mint 45 milliárd forintos állami forrást biztosított a lignitblokkoknak.
Kvótakavarás
Az MTVSZ programigazgatója a csütörtöki kormányrendelet szén-dioxid-kvóták átcsoportosítására vonatkozó részét is értékelte. Az eredetileg feltehetően a Mátrai Erőmű beruházásainak támogatására szolgáló 4 millió – mai árfolyamon 135 millió forint értékű – karbonkvótát a Modernizációs Alapba irányítja át a kormány, a természetvédők szerint ezzel várhatóan legalábbis részben az új gázerőmű támogatására.
Az MTVSZ szerint ez a négymillió karbon-kvóta máris nagyon hiányzik lakossági vagy közösségi energiatakarékossági, távhő modernizációs vagy megújuló energia programokból (pl. ZBR, Zöld Beruházási Program).
A lignites energiatermelés fenntartása nyomán emellett tovább nőtt a veszélye, hogy Magyarország elesik jelentős uniós forrásoktól:
- az EU Igazságos Átmeneti Alap 110 milliárdjától,
- az igazságos átmeneti hitelek egy részétől vagy akár egészétől is,
- a KEHOP Plusz 1600 milliárd forintjától – mivel sőt mivel Területi Igazságos Átmeneti Tervekben 2025-ös szénkivezetést ígértek.
Így nem fog csökkenni a káros gázok kibocsátása
A további kockázatok már a térségben Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya vármegyében élők egészségét érintik. Az erőmű jelenleg évente kb. 4 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, amivel még mindig az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó létesítménye. A szén-dioxid mellett ugyanakkor évi 5 ezer tonna kén-dioxid is a levegőbe került a lignites blokkok kéményeiből, ami a teljes magyar nemzetgazdaság kén-dioxid kibocsátásának 40 százalékát adja. A programigazgató figyelmeztetett, hogy ezeket a szennyező lignites blokkokat fogják egészen 2027-ig vagy 2029 végéig működtetni, várhatóan akár növelt energiatermeléssel, így
az éghajlatváltozást súlyosbító üvegházgáz-kibocsátások és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátások mindaddig nőni, kumulálódni fognak, a lakosság egészségét széles körben rontva.
„Energiatakarékossági, -hatékonysági és megújuló energiás beruházásokkal kellene törekedni az energiaszuverenitásra, nem fosszilis projektekkel. Az energiaszuverenitásnak nem szabad szembemennie a kormányzat által korábban vállalt energiaátmenettel és fosszilis függőség-csökkentéssel, szénkivezetéssel” – idézték Botár Alexát.
Nem ússzuk meg, hogy tovább füstöljön a mátrai lignit, de a kormány sem azt, hogy Brüsszelnél kuncsorogjon emiatt
Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.