A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátója, életben tartásával nemcsak uniós forrásokat kockáztat az ország, veszélyezteti a környéken élők egészségét, és hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem az adófizetők pénzét is égeti. Erre figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely egyszerűen lezombizza az erőművet.
Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.
Egy cégcsoportba tartozó vállalkozások „versenyeztek” egymással az uniós víziközmű projektekkel kapcsolatos szakértői feladatokra kiírt milliárdos közbeszerzésen. Az uniós támogatásokat ellenőrző szervezet megállapította az összeférhetetlenséget, de a Közbeszerzési Döntőbizottság nem foglalkozik az üggyel, mert az EU-s keretért felelős innovációs minisztérium túl későn lépett.
Uniós milliárdokból fűthetnek be tótkomlósi lakásokat, a geotermális rendszerre két és fél milliárd forintra pályázott a Nemzeti Fejlesztési Programiroda, a beruházás másik felére az állam is garanciát vállalt.
Vajon mire megy majd a pénz?
A 2017-es év is jól indult a Duna Csoport számára.
A Nemzeti Fejlesztési Iroda négyszer 70 milliárd forint sorsáról döntött, és van olyan 70 milliáros keretszerződés, amelyet nem a felcsúti polgármester cégével kötöttek meg, viszont akkor is a nyertesek között van Mészáros Lőrinc üzlettársa.
A cégek semmit sem tesznek a korrupció ellen, már csak egy szolgáltatótól vehetünk gázt, Lázár Jánosnak egyelőre nem sikerül elhappolnia az unió 90 milliárd forintját a lakosságtól. A hvg.hu heti gazdaság összefoglalója.
Egyelőre nem veheti el a kormány a magyar lakosságtól azt a 90 milliárd forint energiahatékonysági támogatást, amely az uniós Környezeti és Energiahatékonyság Operatív Programban (KEHOP) rendelkezésre áll. Pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter továbbra is nagyon szeretné.
Egyelőre még mindig csak ígéret, de legalább most már tényleg igaznak is tűnik: nagyságrendekkel több pénzt pumpál a kormány az eddigiekhez képest az ország nagyobb mértékű zöldenergia-felhaszálási szintjének elérésébe. Másként nem is tudnánk teljesíteni 2020-ra a – valójában Brüsszel felé vállalt – mutatókat.
Nagyságrendekkel nőnek az energiahatékonyságra jutó uniós források 2015-től, és kifejezetten energiahatékonysági célú hitelek dömpingjére is lehet számítani. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) éves szakmai konferenciáján beszéltek erről az EU, illetve a magyar kormányszervek képviselői. Meg arról, hogy az elkövetkező években mindennek köszönhetően sok minden alaposan megváltozhat.