Palántázáskor először egy ideiglenes helyre vetjük el a magot, majd akkor ültetjük át a palántát a végleges helyére, amikor a növény elér egy adott, egy-két lombleveles fejlettségi szintet – mondta el a hvg.hu-nak Papp Orsolya, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója.

Vannak olyan zöldségnövények is, mondja, amelyeket nem szükséges palántázni: például a répát, a petrezselymet, a retket és a spenótot egyből a végleges helyükre vethetjük, ott eresztenek gyökeret és hajtanak lombot. A másik csoportba tartoznak azok a növények, amelyek életük első részét valamilyen edényben - cserépben, szaporítóládában, konténerben - töltik. Palántáról nevelkednek például a paprika, a paradicsom, a salátafélék, a karalábé és a káposztafélék is.

A virágföld is megfelel a vetőmag elültetéséhez

A palántázás során a mag először vizet vesz fel, megduzzad, majd utána pattan ki a csírája. Ehhez a vetőmagot egy kis földdel be kell takarnunk, majd gondoskodni kell arról, hogy ezt folyamatosan nedvesen tartsuk.

AFP / Sputnik / Alexandr Kryazhev

A magokat kis méretű - fajtától függően 5-10 cm-es - edényben vethetjük el, erre a célra megfelel egy egyszerű műanyag edény is. A legtöbb zöldségnövénynek megfelel az általános virágföld, ebben elegendő tápanyag van a palánta fejlődéséhez, így a legtöbb esetben nem szükséges hozzátáplálás – mondta el a szakértő. De vannak olyan növények is, mint például a a paradicsom és a paprika, amelyek kiemelkedően igénylik a tápanyagot, így ezek számára fontos a hozzátáplálás akkor, amikor a termés megkezdi az érést.

Általában 4 hét után ültethetjük ki a palántát a végleges helyére

A palánta akkor elég erős a kiültetésre, amikor az első sziklevélpár után kihajtott még két pár lomblevelet is.

A cserepet először finoman le kell húzni a földlabdáról, ha ezt könnyen meg tudjuk tenni, és a gyökerek szépen átszőtték a földlabdát, akkor áll készen a növény a kiültetésre.

- mondta el a szakértő.

A kiültetésre kész palántákat kiültetés előtt edzetjük is: ekkor a palántákat a palántanevelő térből kivisszük a szabadba és takarás vagy egyéb védelem mellett 8−10 nap alatt hozzászoktatjuk a szabadföldi körülményekhez, napfényhez, szélhez, napi hőmérséklet-ingadozásokhoz.

AFP / Mathieu Thomasset / Hans Lucas

A palánták kiültetése általában a mag elvetésétől számítva 4 héttel történik, azonban a pontos időpont eltér a hidegtűrő és a melegigényes zöldségek esetében. A hidegtűrő zöldségeket, például a káposztákat, a salátaféléket – április közepe/vége felé ültethetjük ki a kertbe, míg a melegigényes zöldségek (pl. paradicsom és paprika) május közepétől kerülnek ki, hiszen eddig még várhatóak talaj menti fagyok.

Ezen kívül nem szabad megfeledkezni a másod-, és utóveteményekről sem – ilyenek például az édeskömény, a bordás kel - hiszen a gazdák gyakran vetnek a fő termény után még egyszer, így még szeptembertől novemberig is teremhetnek növények – mondta Papp Orsolya.

A régi magokat előcsíráztathajuk

Ha a szekrény mélyéről előkerül egy több éves mag, amelynek bizonytalan a csírázóképessége, akkor Papp Orsolya szerint a legjobb, ha előcsíráztatunk.

A magokat szemenként bevizezett papírtörlőbe bugyoláljuk, tányérra (esetleg nejlonzacskóba) helyezzük és szobahőmérsékleten állni hagyjuk.

Fontos, hogy a csírázás elindításához folyamatosan nedvesen kell tartani a magokat, így derül ki, hogy azok életképesek-e.

Beltéren gyakran nem kap elég fényt a palánta a növekedéshez

Egy napos balkonon nagyobb sikerrel nevelkednek a palánták, azonban Papp Orsolya szerint komoly akadályba ütközhetünk, ha lakásban neveljük azokat, hiszen ekkor általában az ablakokon beszűrődő kevés fény miatt a palánták nem tudnak megfelelően nevelkedni, gyakran fényhiányosak lesznek vagy elgörbülnek. Ezért a palántanevelést gyakran végzik el helyettünk kertészetekben, az itt nevelt növények megvételéről még nem késtünk le idén sem.