A megfelelő anyagválasztással az új vagy a régi építésű társasházak beépített kibocsátásait is jelentősen csökkenthetjük – erről ír a Másfél fok.
Az épületek jelenleg a globális kibocsátások közel 40%-áért felelnek, ennek nagyjából kétharmadát az épületek üzemeltetése -–főleg az energiafelhasználás – adja, egyharmada azonban az építőanyagok kitermeléséhez, gyártásához és beépítéséhez kötődik – derül ki a Másfél fok elemzéséből.
A kibocsátások a régi épületállomány esetében elsősorban az energiahatékonyság hiányából fakadnak, az új építésűeknél pedig leggyakrabban a beépített anyagok jelentik a fő környezeti-éghajlati terhelést, azonban a tanulmányból kiderül, hogy akár egy Kádár-kocka, akár egy új építésű társasház beépített kibocsátásait lehet csökkenteni megfelelő anyagválasztással.
Új építésű társasházak esetében a beépített anyagok gyártása már gyakorlatilag ugyanakkora környezetterhelést jelent, mint az épület élete során elhasznált energiahordozók összkibocsátása:
a gyártás kibocsátásának 90%-át maga a fal teherhordó szerkezeti anyaga adja, a különböző hőszigetelő anyagok és vakolatok viszont elhanyagolhatóan kis részét teszik ki.
A legnagyobb baj a betonnal van, hiszen bár a fajlagos kibocsátása alacsonyabb, mint akár a festéké, óriási mennyiséget használunk fel belőle.
Egy átlagos 100 m2-es családi házba nagyjából 10-15 tonna beton kerül az alaptól a tetőig.
Ezért, ha a cementgyártás egy ország lenne, a harmadik legnagyobb kibocsátó lenne a világon (Kína és az USA után). Ráadásul a különböző betonszerkezetek felelnek a beépített építőanyagok karbonlábnyomának több mint feléért.
Ha az eredeti vasbeton-szerkezetek helyett más, kisebb környezetterhelésű, de azonos műszaki értékű anyagokat használunk, például falazóblokkot vagy kerámia béléstestes födémet, az anyagokhoz kötődő kibocsátások akár 20%-kal alacsonyabbak lehetnek, fafödém alkalmazásával pedig akár a harmadára lehet csökkenteni a szennyezést.
Felújítani szinte mindig kedvezőbb, mint egy épületet lebontani és teljesen újat építeni, így egy jól felújított Kádár-kocka is lehet abszolút fenntartható – mutat rá a tanulmány, pedig
a kockaház kibocsátása eredetileg, felújítás nélkül elérheti a 300 tonna szén-dioxidot 30 év alatt.
A hőszigetelő anyagok egy épület használata során jelentősen hozzájárulnak az energiamegtakarításhoz, környezeti szempontú „megtérülési idejük” 1-2 év körül mozog.
A külső falak és a padlásfödém utólagos hőszigetelése nagyjából 1 év alatt térül meg, azaz az 1 éves energiamegtakarítás fedezi a hőszigetelések legyártásával járó kibocsátásokat. Kisebb a környezetterhelése a kevés feldolgozáson átesett anyagoknak, például a szalmabála-hőszigeteléseknek, melyek mezőgazdasági hulladéknak tekinthetőek. Emellett a vályog használatával is harmadára tudjuk csökkenteni a kibocsátásokat
A tanulmány kiemeli, hogy az állam és a törvényhozók feladata, hogy megfelelő jogszabályi, tanácsadói és támogatási környezettel ösztönözzék a polgárokat és a gyártókat a szemléletváltásra. Ha a tagállamok elfogadják az EU új előterjesztését az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) felülvizsgálatáról, akkor fokozatosan válik kötelezővé az életciklus elemzés alkalmazása, és 2030-tól új épületek esetén a teljes életciklusra vetített üvegházhatású gázkibocsátás is szerepelni fog az energiatanúsítványon.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Hogyan változtatta meg a járvány az otthonainkat?
Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó
„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú
„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.