Az élelmiszermentéssel a rászorulók mellett a Föld is jól jár. Már ha odafigyelünk.
Bár elsőre talán nem mindenkinek az éghajlatváltozás jut az eszébe az élelmiszermentésről, a megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszerek nagyon komoly szerepet játszanak a klímaváltozásban: a globális felmelegedésért felelős üvegház hatású gázok 10 százaléka az élelmiszerpazarlással hozható összefüggésbe.
Az összes megtermelt élelmiszer 40 százaléka megy kárba, és a feleslegessé vált termékek nemcsak a lebomlásukkal vagy elégetésükkel felszabaduló gázok miatt károsítják a környezetet, de kidobásukkal értelmét vesztik a megtermelésükbe, feldolgozásukba, csomagolásukba és szállításukba fektetett természeti erőforrások is.
Bár a magyarok az EU-s átlaghoz képest kevés, napi egy kiló háztartási hulladékot termelnek, a megmentett élelmiszerekkel mindenki jól jár: 20 ezer tonna széndioxid kibocsátástól mentesült a Föld azzal, hogy a Magyar Élelmiszerbank Egyesület (Élelmiszerbank) mintegy 8 millió kilogramm élelmiszerfelesleget mentett meg tavaly – írja a szervezet közleményében.
A koronavírus-járvány éreztette hatását
„Az élelmiszerosztó hálózatunk tagjai pontos képet adtak róla, hogy az elhúzódó járványhullámok és az élelmiszerárak emelkedése milyen sok családot, háztartást hoztak lehetetlen helyzetbe”
– mondta Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke.
Több mint 250 ezer nehéz sorsú emberhez juttatott el 7 milliárd forint értékben felesleges, de jó minőségű élelmiszereket a szervezet. Az adományozott termékek legnagyobb részét a pékáruk és a zöldség-gyümölcsök tették ki, nőtt ugyanakkor a megmentett húsáruk és tejtermékek aránya, így az Élelmiszerbank egyre több magas tápértékű, rostokban és fehérjében gazdag élelmiszert tudott adni a rászorulóknak.
Egyre többen csatlakoznak a kezdeményezéshez
Tavaly a legtöbb megmentett áru a kiskereskedelmi láncokból gyűlt össze. A 2005 óta tevékenykedő jótékonysági szervezet 406 áruházból és 132 élelmiszerforgalmazótól kutatja fel és gyűjti össze a gyártóktól és kereskedelmi hálózatoktól azokat a készleteket, amelyek valamilyen okból már nem hozhatók forgalomba, de még biztonsággal fogyaszthatók, ezek többségében lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékek.
A tapasztalatok szerint rendkívüli az érdeklődés a gyártók és forgalmazók részéről is: az év során összesen 132 cég kereste fel az Élelmiszerbankot, hogy rászorulók számára ajánlja fel a forgalomba már nem hozható készleteit, és a továbbiakban is várják a vendéglátóhelyek és áruházak bekapcsolását a hálózatba.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Féláron ehetünk és még jót is teszünk másokkal – erre készítettek appot magyar fiatalok
MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát
A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.