Emmanuel Macron korábban ígéretet tett arra, hogy módosítják az alkotmányt a környezetvédelem érdekében.
Több tízezren vonultak fel vasárnap több mint 150 francia városban azt követelve, hogy Emmanuel Macron államfő korábbi ígéretének megfelelően kerüljön bele a francia alkotmányba a környezeti értékek megőrzése és a klímavédelem.
A szervezők szerint a 163 felvonuláson 115 ezren vettek részt, közülük 56 ezren Párizsban, ami valamivel több, mint az előző, március végi klímatüntetésen.
A francia elnök decemberben az úgynevezett polgári klímakonvenció előtt vállalta, hogy kezdeményezi az alkotmány módosítását a klímavédelem érdekében.
A klímakonvenció civil tagjait véletlenszerűen, sorshúzással választották ki 2019-ben hogy tegyenek javaslatokat az éghajlatváltozás okozta kihívásokra adandó válaszokra. A 150 tagú testület szakértők meghallgatásával mintegy nyolc hónapon át ülésezett, és 149, a szakértők által jóváhagyott javaslatot tett a kormányzatnak az úgynevezett "zöld átállás" felgyorsítására.
Nous sommes 115 000 en France ������✊#MarcheClimat pic.twitter.com/LJu2xHBD7I
— Cyril Dion (@cdion) May 9, 2021
Az alkotmány megváltoztatásához a parlament két házának is előzetesen jóvá kell hagynia a módosítás szövegét, majd az államfő dönthet arról, hogy népszavazásra vagy pedig parlamenti szavazásra bocsájtja az alkotmánymódosítás kérdését. Ez utóbbi esetben a módosítás elfogadásához a képviselők és a szenátorok együttes ülésén háromötödös többségre van szükség.
Az alkotmánymódosítás szövegét Emmanuel Macron kezdeményezésére márciusban a nemzetgyűlés, ahol a kormánypárt abszolút többséggel rendelkezik, jóváhagyta. A törvénytervezet szerint az alkotmány első cikkelye kimondja, hogy Franciaország "szavatolja a környezeti értékek és a biológiai diverzitás megőrzését, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelmet".
A jobboldali ellenzéki többségű szenátus azonban a "szavatolja" kifejezést arra hivatkozva kivenné a hétfőn esedékes szavazásán a szövegből, hogy az elsőbbséget adna a környezetvédelemnek más alkotmányos elvekhez képest.
A felsőház ódzkodása miatt lapértesülések szerint Emmanuel Macron már lemondott arról, hogy referendumot írjon ki az alkotmánymódosításról.
Jóllehet az elnöki hivatal vasárnap jelezte, hogy az államfő folytatja a csatát ennek érdekében, a vasárnapi tüntetést meghirdető szakszervezetek, baloldali pártok és környezetvédők szerint a végrehajtó hatalom újabb bizonyítékát adta annak, hogy meghátrál a klímavédelemben.
A tüntetők szerint a nemzetgyűlésben kedden első olvasatban elfogadott klímatörvény is arra utal, hogy a kormány nem eléggé határozott a környezetvédelem terén.
"Azt tudom garantálni, hogy nem mondunk le (az alkotmánymódosításról). A szövegnek végig kell mennie a parlamenti úton, mert csak úgy lehetséges népszavazásra bocsátani, ha a szenátorok és a képviselők megállapodnak benne" - mondta vasárnap Emmanuel Macron Strasbourgban.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Joe Biden elnöksége áttörést hozhat a klímavédelemben
Svájcban törvény kötelezheti a cégeket a klímavédelemre
És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más
Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.