Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Egyesült Államok irányváltása példát is mutathat olyan országoknak, amelyek eddig haboztak zöld fordulatot venni. Azt is pontosan kiszámolták, hogy az aktív klímavédelmet ígérő Joe Biden elnökké válásával mennyivel lassul a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedése.
Az Egyesült Államok visszatér a Donald Trump elnöksége alatt felmondott párizsi klímaegyezménybe, leállítja a fosszilis energiahordozóknak nyújtott állami támogatásokat, újra megtiltja a sarkkörön túli olaj- és gázkitermelést, visszavonja az utóbbi négy évben hozott, környezetvédelmet akadályozó rendeleteket, valamint szövetségi pénzügyi támogatással segíti a tiszta energiaforrások piaci részesedésének a növelését
– ezeket már megígérte Joe Biden, a november 3-ai amerikai elnökválasztás demokrata párti győztese. És azt is, hogy szakítva a különféle összeesküvés-elméleteket és áltudományos teóriákat ismételgető elődjével, helyreállítja a tudomány tiszteletét.
Az újdonsült elnök programja a számok nyelvén azt jelenti, hogy az USA 2050-re karbonsemlegessé kíván válni, és a szövetségi kormány 1700 milliárd dollárt fordít arra, hogy az ország a klímavédelem irányába elmozdulva lábaljon ki a koronavírus-járvány okozta válságból. Ennek eredményeként a tervek szerint a következő harminc évben 75 millió tonnával csökken az USA szén-dioxid-, illetve egyéb károsanyag-kibocsátása.
Biden elnöksége több tekintetben is vízválasztó lehet, a következő négy évben derül ki, sikerül-e visszatéríteni Amerikát a Trump előtt követett irányba, azaz Washington kész lesz-e folytatni a transzatlanti együttműködést és újra lendületet kap-e a Barack Obama elnöksége idején meghirdetett klímavédelem. Az egyes kormányok klímavédelmi politikájának hatékonyságát mutató Climate Action Tracker számításai szerint, ha
Biden betartja ígéreteit, akkor 0,1 Celsius-fokkal kevesebbel emelkedik a Föld átlaghőmérséklete
és ezzel közelebb kerül a párizsi klímaegyezmény azon célja, hogy az ipari forradalom kezdetéhez mérten lehetőleg csak másfél fokkal – de maximum két fokkal – emelkedjen bolygónk átlaghőmérséklete.
A hvg.hu kérdésére válaszoló amerikai elemző, Gina McCarthy, az amerikai Környezetvédelmi Hivatal egykori vezetője szerint már csak a piaci folyamatok miatt sem valószínű, hogy komoly ellenállás fogadná Joe Biden politikaváltását. „Donald Trump volt az, aki erővel visszatartotta a tiszta energiára való áttérés hullámát. Az utóbbi ugyanis már olcsóbb a legtöbb piacon, mint a fosszilis energia. Lehetetlen visszaállítani a fosszilisok egyeduralmát, a szén is haldoklik már az USA-ban. Most az a feladat, hogy visszafogjuk a földgázhasználatot is, és egyenlő eséllyel indulhassanak a versenyben a megújulók” – mondta a szakértő a Global Strategic Communications Council által szervezett beszélgetésen. Szerinte a helyi, városi szinteken is arra várnak, hogy felgyorsuljon a megújulókra való áttérés.
Az is segítheti a váltást, hogy a klímaválság ügye minden korábbinál fontosabb szerepet játszott az elnökválasztási kampányban és a felmérések szerint a fiatal választók egy része azért állt Biden, Obama egykori alelnöke mellé, mert fontosnak tartja a környezet megóvását. „A 18-29 év közötti választók között 61-36 százalékban oszlott meg Biden és Trump támogatottsága, így a fiatalok, különösen a szoros eredményt hozó államokban meghatározó szerepet játszottak Biden győzelmében” – írta elemzésében a Tufts Egyetem egyik kutatóintézete. Azt is megállapították, hogy a fiatalok a korábbiaknál nagyobb arányban mentek el szavazni, így szerepük még jelentősebb volt.
Nem elég!
Bár Biden mindenképpen más klímapolitikát folytat majd, mint elődje, az amerikai Watson Intézet szerint a valódi áttöréshez a már ígérteknél komolyabb lépésekre lenne szükség. Ezek közül a legfontosabb az lenne, hogy az USA hozzon létre egy „nemzetközi klímaklubot”, amelynek tagjai egyebek mellett újabb kötelezettségeket vállalnának a károsanyag-kibocsátás csökkentésére és megbüntetnék azokat az államokat, amelyek nem hajlandóak visszafogni a fosszilis energiaforrások használatát.
A Watson Intézet szerint az USA-nak fel kellene hagynia a kitermelés során kiszabaduló, fel nem használt földgáz elégetésével (elfáklyázásával) és lépéseket kellene tennie az üvegházhatást a szén-dioxidnál sokkal jobban növelő metán elszivárgásának a mérséklésére. Ugyancsak szükség lenne az országos klímavészhelyzet kihirdetésére, ez ugyanis újabb pénzügyi forrásokat nyitna meg az amerikai áramhálózat dekarbonizációja, illetve a megújuló energiaforrások gyorsabb fejlesztése előtt.
Jó hír, hogy a jelek szerint a legnagyobb szennyezők ugyancsak késznek mutatkoznak a változásra. Az Európai Unió is meghirdette a maga zöld megállapodását – Green Deal – melynek legfontosabb eleme, hogy az unió is klímasemlegessé válik 2050-re, s a cél elérése érdekében Brüsszel a közelmúltban felgyorsította a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési ütemét. Peking is változik, nagy meglepetésre Hszi Csin-ping kínai elnök szeptemberben bejelentette, a világ legnépesebb országa 2060-ra ugyancsak karbonsemlegessé válik, és 2030-ra eléri a kibocsátási maximumot. „Kína az eredetileg vállaltnál többet tesz a párizsi klímacélok elérése érdekében és ezért határozottabb környezetvédelmi intézkedéseket léptet életbe” – mondta az államfő és a világ többi országának is azt javasolta, hogy „zöld irányba” próbáljanak meg kijutni a Covid–19-pandémia okozta krízisből.
Hszi Csin-ping részben arra is reagált, hogy a legújabb tanulmányok szerint a 2015-ös párizsi vállalások nem elégségesek, ha az országok betartják az ENSZ klímakonferenciáján vállaltakat, akkor a század végéig 3 Celsius-fokkal emelkedne a bolygó átlaghőmérséklete, s ez beláthatatlan következményekkel járna. Az EU-hoz és az USA-hoz hasonlóan Japán is 2050-re tervezi a karbonsemlegesség elérését – ehhez át kell alakítani a szigetország szénhasználati stratégiáját – és az ugyancsak komoly iparral rendelkező Dél-Korea is bejelentette október végén, hogy 2050-re klímasemlegessé válik.
Nemzetközi klímaszövetség
A szakértők szerint az utóbbi hetekben bejelentett vállalások fordulópontot jelentenek, hiszen ha leküzdik az előttük álló akadályokat, akkor a világgazdaság kétharmadát kitevő és a szén-dioxid-kibocsátás több mint feléért felelős államok, illetve államcsoportok a század közepére elérhetik a karbonsemlegességet. Így közelebb került a párizsi klímacélok elérése, Bill Hare a Climate Action Trackert létrehozó egyik szervezet, a Climate Analytics elemzője már arról beszélt, hogy most először tűnik elérhetőnek a felmelegedés másfél fokon belül tartása.
Az amerikai irányváltás azért is fontos, mert a nagy országok példát mutatnak a többiek számára. „Ha már megvan az USA, az EU és Kína együttműködése, akkor közös erőfeszítéssel ezt az egész világra ki lehet terjeszteni. Nemcsak az amerikai kibocsátás csökkentése szempontjából fontos a váltás, az USA a világ vezető hatalma” – magyarázta Todd Stern, Barack Obama exelnök egykori környezetvédelmi tanácsadója.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
A Trump és Biden közti választás a közelgő klímakatasztrófa miatt is kulcsfontosságú
Hét ország klímaterve alááshatja az EU klímacéljait
Garantált a libabőr – ezek voltak az év legszebb magyar sportpillanatai
Utolsó másodperces magyar gólok az olimpián, a foci- és a kézilabda-Eb-n, a férfi párbajtőrözők aranytussal megnyert döntője, példátlan holtverseny női 1500 gyorson, a „semmiből jött” aranyérem taekwondóban és Milák Kristóf olimpiai bajnoki címet érő benyúlása. Csak néhány pillanat az év legszebb magyar sportsikereiből, amelyeket most képekkel és videókkal elevenítünk fel.
