Zhvg MTI 2021. február. 26. 11:06

Már tizenöt településen veszélyes a levegő minősége Magyarországon

Nyíregyháza önkormányzata arra kéri a lakosokat, lehetőleg ne végezzenek szabadtéren munkát.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) pénteki térképén az előző napi tízhez képest már tizenöt település – Budapest, Százhalombatta, Salgótarján, Eger, Szolnok, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Oszlár, Miskolc, Sajószentpéter, Kazincbarcika, Putnok, Hernádszurdok és Szentgotthárd – szerepel a veszélyes levegőminőséget jelző piros színnel.

Emellett egészségtelen a levegőminőség Vácon, Dorogon, Esztergomban, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Várpalotán, Győrben, Mosonmagyaróváron, Sopronban és Szombathelyen.

Emellett Tatabánya, Veszprém, Ajka, Pécs és Sarród levegőjét kifogásoltnak minősítették.

Nyíregyházán a légszennyezettségre való tekintettel az önkormányzat arra kéri a lakosságot, hogy a késő délutántól a másnap délelőttig terjedő időszakban lehetőség szerint ne végezzenek a szabadban fizikai munkát vagy sporttevékenységet, a szellőztetést a déli, kora délutáni órákban végezzék, illetve kerüljék a főként dízel személyautók használatát, a fűtés esetében a szilárd tüzelés helyett a gáztüzelést részesítsék előnyben.

zöldre át

Szabó Beatrix: A vállalati felelősségvállalás nem egyenlő az óvodai kerítésfestéssel

Gyorsan változó és kiszámíthatatlan világunkban időről időre újra kell definiálnunk az olyan divatos, már-már túlhasznált fogalmakat, mint a társadalmi felelősségvállalás vagy a fenntarthatóság. A Covid-járvány világszerte ráirányította a figyelmünket a nem fenntartható vagy működésképtelen gyakorlatokra, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül – sem egyéni, sem társadalmi szinten. Eljött az idő, hogy ezt széles körben is felismerjük, és saját lehetőségeinkhez mérten tegyünk a változásért.

Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról
Kult Csatlós Hanna 2021. április. 17. 20:00

A „3000 éve elveszett egyiptomi aranyváros” minden volt, csak nem elveszett és nem arany

Különösen jó állapotban tárták fel egyiptomi régészek a körülbelül 3400 évvel ezelőtt létezett város, Aton romjait Luxornál. Vajon kik laktak a házakban, és miért halt ki évezredekkel ezelőtt a település? Miért csak most bukkantak rá a kutatók és ezzel megtalálták-e az egyiptomi Pompejit vagy az afrikai Eldorádót? Bács Tamást, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki több mint 20 éve maga is ásatásokat vezet a régióban.