Idén is közzétette a Világgazdasági Fórum azt a jelentését, amelyben a világgazdaságot a leginkább veszélyeztető kockázatokra hívják fel a figyelmet.
Hagyományosan a davosi Világgazdasági Fórum előtti héten mutatják a Globális Kockázatok jelentést, amiben a világgazdaság legégetőbb kockázatait listázzák a szakértők. A jelentés amúgy a fórum fő irányvonalát és az érintett kérdéseket, témákat is meg szokta adni.
Az idei, 2021-es a szervezet 16. kiadványa. Tavaly a környezeti kockázatok és a klímaváltozás jelentették a legnagyobb kockázatot, amelyek a 2010-es évektől jelentek meg egyébként egyre erősebb kockázatként.
Míg 2020-ban a gazdasági csúcstalálkozó fókuszában az összetartozó és fenntartható világ volt, az idei jelentés középpontjába a társadalmi törések és az egyenlőtlenségek kerültek. Erre példa az emberek egészségére nem szűnő és egyre csak súlyosbodó veszély, a növekvő munkanélküliség, a mélyülő digitális szakadék, a fiatalok kiábrándultságának és a geopolitikai megosztottság. Arra figyelmeztet a jelentés, hogy ezek következtében a munkavállalók és a cégek nagy része is kiszorulhat a jövő piacairól.
Az pedig, hogy egyre rosszabb állapotban van a környezetünk, már az emberiség fennmaradását fenyegeti a bevezető szerint, és a társadalmi törésekre is hatással van. A jelentés szerint 2020-ban a pandémia veszélye valósággá vált, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a társadalmi összetartás most fontosabb, mint valaha.
A Világgazdasági Fórum egyébként 2006-ban figyelmeztetett először világjárványra a kockázati tényezők között. 2013-ban jelent meg az antibiotikumokkal szembeni ellenállás, majd az ebolajárvány, tavaly pedig a túlterhelt egészségügyi rendszerek.
A világjárvány ellenére is a környezethez köthető veszélyek uralják a megélhetésünket leginkább veszélyeztető tényezőket – tavaly a lista első öt helyén környezeti tényezők szerepeltek.
Ezek pedig:
- a szélsőséges időjárási jelenségek,
- a klímaváltozás káros hatásaira tett erőfeszítések kudarca,
- ember okozta környezeti károk,
- fertőző betegségek,
- biodiverzitás csökkenése,
- a digitális hatalom koncentrációja,
- digitális egyenlőtlenségek,
- törések az államok közötti kapcsolatokban,
- kiberbiztonság kudarca és
- a megélhetési válság.
A hatás szempontjából pedig ezek jelentik a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra nézve:
- a fertőző betegségek,
- a klímaváltozás káros hatásaira tett erőfeszítések kudarca,
- tömegpusztító fegyverek,
- a biodiverzitás csökkenése,
- válságok a természeti erőforrások miatt,
- ember okozta környezeti károk,
- megélhetési válság,
- szélsőséges időjárási jelenségek,
- adósságválság, valamint
- az IT-infrastruktúra összeomlása.
Nyitókép: Greenpeace/Paul Hilton
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Kezdődik a francia kormány klímavédelmi pere
Elmondták, mi jelenti a legnagyobb kockázatot az emberiségre
„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken
<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.