Ferenc pápa a bejelentést abban a videózüenetben tette meg, amelyet szombaton küldött az ENSZ klímacsúcstalálkozójának, és amelyben felszólította a világ országait, hogy törekedjenek a nettó zéró emisszióra.

A világ legkisebb állama, a 44 hektáron elterülő Apostoli Szentszék e cél elérése érdekében egyebek mellett folytatja hagyományos üzemanyaggal működő gépkocsiparkja lecserélését elektromos vagy hibrid autóka, az erőforrások, köztük főleg a víz felhasználásának racionalizálását és a faültetést – közölte a katolikus egyházfő.

A Vatikán már 2008-ban megkezdte napelemek felszerelését, tavaly betiltotta az egyszer használatos műanyagzacskókat, a területén termelődő hulladék 65 százalékát már újrahasznosítja, és ezt az arányt 2023-ra 75 százalékra növeli.

Ferenc pápa azt is elmondta, támogatja, hogy a katolikus iskolákban „integrált ökológiai tanítást” vezessenek be, a természeti környezetet tisztelő, a fenntartható fejlődést elősegítő közgazdaságtant oktassanak. Laudatio Si (Dicsértessék) című 2015-ös enciklikájában a katolikus egyházfő osztotta azt a tudományos nézetet, hogy az emberi tevékenység tehető felelőssé a globális felmelegedésért.

Izrael ugyancsak vasárnap közölte, hogy vállalja a fosszilis üzemanyagok használatának megszüntetését 2050-ig – írta meg a Háárec című újság honlapja. Izrael ígéretével a nyugati nemzetek többségéhez csatlakozott, de a nyilatkozatot nem kísérte a cél eléréséhez szükséges konkrét terv bemutatása, sem olyan jogszabályjavaslat, amely tiltaná a fosszilis üzemanyagok használatát.

„Izrael teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy 2050-ig sikeresen áttérjen a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára” – közölte Benjámin Netanjahu miniszterelnök szombaton, a Nagy-Britanniában megrendezett klímavédelmi csúcstalálkozón közvetített beszédében.

Még jócskán vannak gyermekbetegségei az ötéves párizsi klímaegyezménynek

A legtöbb ország  2050-et fogadta el a globális éghajlatváltozást gerjesztő fosszilis tüzelőanyagok, mint például a földgáz, az olaj és a szén használatának leállítására, de néhány állam, köztük Ausztria és Svédország, korábbi célidőpontot határozott meg. Eddig Izrael csak azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig villamos energiájának 30 százalékát megújuló forrásokból állítsa elő. A legtöbb nyugati országgal ellentétben Netanjahu nem kötelezte el magát a globális felmelegedéshez hozzájáruló károsanyag-kibocsájtás felszámolása iránt.

Ez utóbbinak az eléréséhez vagy teljes egészében meg kell szüntetni az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátást, vagy például erdősítéssel ellensúlyozni kell azt. A kibocsájtás csökkentéséhez jelentős változtatásokra van szükség többek között a mezőgazdaságban és a hulladékkezelésben is.

Izrael már eddig is jelentős eredményeket ért el a szén felhasználásának csökkentésében, 2025-re, vagyis öt év múlva már egyáltalán nem nyer energiát szén elégetéséből, ha csak valamiféle energia-vészhelyzet nem kényszeríti erre. Netanjahu szerint az elmúlt öt évben két százalékról 10 százalékra nőtt a napenergia-felhasználás, és a tervek szerint 2030-ra a bőven rendelkezésre álló megújuló napenergia adja majd Izrael teljes villamosenergiájának több mint egyharmadát.Netanjahu hangsúlyozta, hogy a napenergia terén folytatott együttműködés fontos  része az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel folytatott új megállapodásoknak, s ezzel elősegíti a környezetvédelem mellett az arab-izraeli megbékélés ügyét is.