Zhvg hvg.hu 2020. december. 10. 16:55

Brazília csak 2060-ra vállalja a karbonsemlegességet

Nem fogadta kitörő lelkesedés a dél-amerikai ország vállalását, a szakértők szerint amit Brazília a kibocsátása csökkentése érdekében tesz, édeskevés.

Zhvg
Friss cikkek a témában

Brazília szerdán bejelentette az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy 2060-ra szeretnék elérni a karbonsemlegességet. Környezetvédők jelentéktelennek és jelképesnek nevezték a lépést, miközben Jair Bolsonaro elnöksége alatt rendkívüli pusztuláson megy keresztül az amazóniai esőerdő – számolt be a hírről a Climatechangenews.com.

A világ ötödik legnagyobb károsanyag-kibocsátójának számító dél-amerikai állam következő évtizedekre vonatkozó vállalásai nem változtak. Az ország azt vállalta, hogy a 2005-ös károsanyag-kibocsátási szinthez képest 2025-re 37, 2030-ra pedig 43 százalékkal mérsékli az emissziót. 

A Climate Observatory klímavédelmi szervezet viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a párizsi klímacélok eléréséhez Brazíliának már 2030-ra 81 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátását, és 2050-re kellene kitűznie a karbonsemlegességet.

Más jelentős kibocsátók – például Japán vagy Dél-Korea – a múlt hónapban szigorítottak a kibocsátási vállalásokon, és 2050-re tűzték ki a karbonsemlegességet.

Brazíliában eközben óriási területeken zajlik az erdőirtás, Bolsonaro elnökségének első éve alatt, tavaly 34 százalékkal nőtt meg az ennek mértéke, és 12 éve nem látott csúcson vannak a fakivágások az országban. Csak a múlt hónapban majdnem 7000 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki, ami több mint 9 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Pedig az ország a párizsi klímaegyezmény keretében vállalta, hogy 2030-ra véget vet az illegális fakitermelések. A klímacélok eléréséhez 2030-ra teljesen fel kellene hagyni az esőerdők irtásával és 12 millió hektárnyi területet kellene helyreállítani.

Az ENSZ-nek küldött vállalásában Brazília azt is közölte, hogy emissziós céljainak elérésében karbonkrediteket is felhasznál majd, azaz a kibocsátást legalább részben pénzben váltaná meg, és évente legalább 10 milliárd dollárra lenne szüksége azoknak a következményeknek a kezeléséhez, amelyekkel a kibocsátáscsökkentés következtében szembesülne.

tudatos mindennapok
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.