Egy nemzetközi kutatócsapat szerint gigantikus mennyiségű üvegházhatású gázt tudnának megkötni a természetnek visszaadott és a jó állapotban megőrzött földterületek.
Az emberi tevékenység által „leharcolt” területek helyreállítása lehet az egyik leghatékonyabb és legolcsóbb módja a klímaváltozás elleni harcnak, és segítheti a vadállatok populációjának növekedését is – derül ki egy, a Nature-ben megjelent tanulmányból, amelyet a The Guardian ismertetett.
A kutatók szerint, ha a bolygó leginkább leromlott állapotú területeit helyreállítanák, a jó állapotúakat pedig megőriznék jelenlegi formájukban, akkor gigantikus mennyiségű üvegházhatású gázt lennének képesek megkötni: a felét annak, amennyit az emberiség az ipari forradalom óta a légkörbe bocsátott.
Mindezzel azoknak az állatfajoknak a 60 százalékát is meg lehetne menteni, amelyek az előrejelzések szerint várhatóan ki fognak halni.
A kutatáson dolgozó brazil, ausztrál és európai kutatók azonosították is azokat a területeket, ahol szerintük a helyreállító, megóvó beavatkozások a legjobb eredményt hoznák. Akad köztük trópusi erdő, part menti vizenyős terület és magasan fekvő tőzegláp is. Sok közülük fejlődő országokban található.
A probléma az, hogy a klímaválság kezelésére fordított összegeknek mindössze 1 százalékát költik helyreállításra.
Pedig Bernardo Strassburg, a kutatás vezetője szerint a természeti területek helyreállítását nem kell a mezőgazdaság kárára végrehajtani. Azt mondta, ha megfelelően előkészítik ezeket a munkálatokat, az még növelheti is az agrárium termelékenységét.
Elegendő élelmiszert lehetne termelni a világ számára még úgy is, ha a jelenleg mezőgazdasági termelésbe fogott földek 55 százalékát visszaadnánk a természetnek. Ehhez a gazdálkodás intenzitásának fenntartható növelése a kulcs.
A kutatás készítői szerint a faültetés nem mindig megfelelő módja a biodiverzitás megőrzésének. Arra figyelmeztettek, hogy a tőzeges területek, a vizes élőhelyek és a szavannák szintén számos különleges fajnak adnak otthont, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, ha megfelelően karban vannak tartva.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
ENSZ: Milliók számára válhat élhetetlen pokollá a Föld
Greta Thunberg: Mi autisták merünk kérdezni
Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat
A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?