De magyar agrárcégek is beruháznak a közép-ázsiai országban, sőt, a helyi útdíjfizető-konzorciumba is beszáll egy nem megnevezett magyar vállalat Szijjártó Péter szerda délutáni bejelentése szerint.
Széleskörű egyeztetés után a dán parlament végül megszavazta azt a törvényjavaslatot, ami 2030-tól kezdve környezetvédelmi adót vet ki a mezőgazdaságra a károsanyag-kibocsátás után. Ebbe a tehenek által termelt metán is beletartozik.
Itthon sem zárkózik el a fogyasztó attól, hogy erőset, csípőset egyen, ebben globálisan sem lóg ki általánosságban a hazai ízlésvilág. De erős és erős között is van különbség, és ezt a magyar mezőgazdaságban is felismerték. Egy világviszonylatban kisebb, de sok sikerrel büszkélkedő csilifarmot látogattunk meg, egyúttal kifaggattuk a tulajdonosokat és az ott dolgozókat a módszertanukról, és általában, a paprikáról.
Hatalmas potenciál rejlik az agroszolárban, vagyis a mezőgazdasági termelés és a megújuló energiatermelés kombinálásában. Magyarországon, bár az adottságok kitűnőek, még nincs ilyen projekt, akad viszont a szomszédban és távolabb egyaránt.
Petíciót indítottak az agrártámogatások átalakítása ellen.
Legyen szó a talaj minőségéről, a várható hozamról, a gyomokról vagy a tápanyagigényről, a mesterséges intelligencia segítségével sokkal pontosabb képet kaphat a gazdálkodó a szántóföldjéről. Az algoritmus a legjobb megoldásokat kínálja az önállóan dolgozó mezőgazdasági gépek működése során.
Égbekiáltó ellentét húzódik az afrikai mezőgazdaság lehetőségei és tényleges teljesítménye között.
A két skandináv ország kormánya azt javasolja egy közös levélben, hogy a mezőgazdasági kifizetéseket is zárolják a jogállamiság elveit sértő EU-tagországok előtt – írja a Népszava. A magyar és a lengyel gazdák is komoly forrásoktól esnének el.
Nagy a baj a magyar gazdaságban. Olyan nagy, hogy ez már a Holdról is látható, s talán előbb vagy utóbb még a Karmelitából is észrevehetővé válik. Visszacsúszunk a fejlődő országok közé. Vajon ez a tartós válság és a fejlett világtól való leszakadás arra sarkallja-e a magyar társadalmat, hogy megszabaduljon attól a politikai hatalomtól, amely ezt előidézte? Vélemény.
Az ország legnagyobb részében az előrejelzéseknél kevésbé volt viharos az elmúlt néhány nap, az áztató esők menthetik meg az őszi vetést. Olyan mértékű volt az elmúlt hónapokban a szárazság, hogy belvíz csak a legrosszabb vízgazdálkodású területeken okozhat gondot.
Amerikai kutatók szerint rendkívül súlyos képet mutat a beporzó rovarok hiánya a mezőgazdaságban. Ha minden így megy tovább, nem az aszály lesz a legfőbb probléma a növénytermesztésben.
<strong>Hamarosan valódi vízválasztóhoz érkezik a hazai agrárium, egyre nagyobb a jelentősége a termőhelyi adottságokat és a piaci igényeket maximálisan figyelembe vevő, adatalapú gazdálkodói döntéseknek.</strong>