Az éves veszteség meghaladja a 170 milliárd forintot.
Az ENSZ 1979-ban magyar javaslatra nyilvánította október 16-át az élelmezés világnapjává, az idén 41. alkalommal megtartott esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszerpazarlása, az éhezés felszámolására, és összefogásra ösztönözzön.
Az Európai Unió többi országához hasonlóan Magyarországon is az élelmiszerpazarlás teszi ki az élelmiszerveszteség legnagyobb hányadát. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken azt közölte, hogy
Magyarországon az emberek évente több mint 300 ezer tonna élelmiszert pazarolnak el, a veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a 170 milliárd forintot, ami egy-egy emberre vetítve 18 000 forint.
– közölte a hatóság.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Bálint gazda: Katasztrofális vége lesz, ha folytatjuk az élelmiszerpazarlást
Szeretettel Brüsszelből: közösen küzdenek a belgák a élelmiszerpazarlás ellen
Stratégiát váltottak a kínai autógyártók: hibridekkel törnek előre Európában
A kínai villanyautókat sújtó uniós büntetővámok miatt a nagy gyártók váltottak a tisztán elektromos autókról. A hibrideknél élesedő árverseny tovább nehezíti a már most is szenvedő európai autószektor helyzetét.