Majdnem 30 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból zöldül a hazai iparág. A környezetvédelem és a beszerzési csatornák mellett szociális szempontokra és a munkakörülményekre is fókuszálnak hat kevésbé fejlett magyar régió vállalkozásainál.
A ruhaipar közismerten egy igen környezetszennyező iparág, ezért fontos, hogy a gyártók a környezetvédelem, a munkahelyi biztonság és a szociális felelősségérzet szempontjai szerint optimalizálják gyártástechnológiáikat, munkakörülményeiket és beszerzési csatornájukat – ezt segíti majd a „A munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség és a fenntarthatóság fejlesztése a ruházati termék gyártása ágazatban” projekt, amiről a Magyar Könnyűipari Szövetség (MKSZ) számolt be.
A június 1-jén induló, egyéves projekt az MKSZ és a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) konzorciumi együttműködésében valósul meg. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló fejlesztés célja, hogy eszközöket adjon és javaslatokat dolgozzon ki a ruhaipar fenntarthatósági kihívásainak való megfeleléshez.
A fejlesztés a hat kevésbé fejlett (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl) régió területén működő ruházati vállalkozásokra fókuszál, de a projekt eredményei hasznosításra kerülnek közvetve a többi könnyűipari alág (textil-, bőr-, bőrtermék, lábbeli) gyártó cégeinél, valamint a bértextilt mosodai szolgáltatással kapcsolva kínáló vállalkozásoknál is.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
A maszkgyártás sem megoldás: megszűntek a hazai ruhagyártók bevételei
Elbúcsúzhatunk a szuperolcsó ruháktól a járvány miatt?
Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.