Az elmúlt 10 évben 80 százalékkal csökkent a számuk Ázsiában, és óriási az illegális kereskedelmük is.
Június elején jelentette be a kínai kormány, hogy komolyabb védelem alá helyezik a tobzoskákat – gyakorlatilag ezzel egy szintre kerülnek az óriáspandákkal.
Csak 2019-ben több mint 195 ezer tobzoskát értékesítettek illegálisan, az elmúlt 10 évben pedig mintegy 80 százalékkal csökkent a számuk Ázsiában – írta a Természetvédelmi Világalap (WWF). A tobzoskák feketepiaca óriási, mivel a kereskedelmüket még 2016-ban betiltották.
A tobzoska húsát is megeszik, és a pikkelyeit a hagyományos gyógyászatban is használják, bár tudományos bizonyíték nincs arra, hogy hatékony lenne. Felmerült az is, hogy tobzoskáról terjedt át emberre a koronavírus.
A tobzoskavadászok és a kereskedők szerint Kambodzsa, Vietnám és Laosz erdeiben olyan kevés tobzoska maradt, hogy most már kénytelenek Délkelet-Ázsia utolsó megmaradt élőhelyeiről vagy még távolabbról beszerezni őket.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Egy falánk békafaj jelent fenyegetést Ausztrália állatvilágára
Még mindig túl sokat halászunk
Magyar Péter a politikai sárm iskolapéldája – interjú Sonnevend Júlia amerikai-magyar médiaszociológussal
A sárm, amivel korunk politikusainak egy része él, azt sugallja, hogy „olyan vagyok, mint te, úgy gondolkodom, úgy élek, mint te<strong>”</strong>, még akkor is, ha ez nincs is így – mondja Sonnevend Júlia. Az amerikai-magyar médiaszociológust a témában írt sikerkönyvéről, Orbán Viktorról, Magyar Péterről, Kim Dzsongunról és az egyesült államokbeli karrierjéről kérdeztük.