A kormánypárt ugyanígy tett a Párbeszéd javaslatával is.
A Fidesz „ellopta” és „kiherélte” az LMP szerint az általuk kezdeményezett közös ellenzéki országgyűlési határozati javaslatot, amely az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó legfontosabb feladatokat jelölte ki.
Hogy a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló javaslatot tárgysorozatba vették, már önmagában nagy szó volt, ellenzéki javaslatokkal ugyanis a legritkább esetben tesz így a kormány. Az ellenzéki pártok által jegyzett jogszabályok így a törvényalkotási bizottság elé kerültek, ahol azonban a Fidesz módosító javaslatok tömegével alakította azt a saját szája íze szerint.
Schmuck Erzsébet csütörtöki online sajtótájékoztatóján azt kérte a kormánypártoktól, hogy ne szavazzák meg a javaslat „kiüresítését”, amelyre előterjesztőként rá sem ismer. Schmuck az alábbi videón a törvényalkotási bizottság ülésén szólalt fel:
A törvényalkotási bizottság ülése után az is kiderült, hogy a fideszes módosítások után még a jogszabály címe is más lesz, a klímavédelemről fog szólni, nem vészhelyzetről.
A változtatás lényege ugyanis az, hogy a kormánynak semmilyen komoly feladatot, célkitűzést nem kell vállalnia az éghajlatváltozás megfékezése érdekében – mondta Schmuck még a bizottság előtti sajtótájékoztatón. Az Európai Unió szigorú célkitűzéseinél lényegesen csekélyebb vállalást tesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a megújuló energia arányának növelése érdekében.
A kormány még mindig „zöldnek hazudja az atomenergiát”, a drága és veszélyes paksi beruházást erőlteti, klímatörvénycsomagja pedig továbbra sem lesz az országnak – sorolta kifogásait Schmuck Erzsébet, és a „megtévesztés iskolapéldájának” nevezte a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét, mert az szerinte az éghajlatváltozás szempontjából nem sokat ér. A politikus emellett egy „zöldminisztérium” felállítását sürgette, valamint, hogy azonnal kezdődjön meg a különböző ágazatok klímaalkalmazkodási és cselekvési terveinek a kidolgozása.
A változtatások |
A fideszes módosító csomag szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ra ne 55, hanem 40 százalékkal csökkenjen, a megújuló energiaforrások aránya ne 35, hanem 21 százalék legyen, az ország „legalább 30 százalékkal csökkenti energiafelhasználását” megfogalmazás helyett az kerüljön be, hogy „2030-at követően a végső energiafelhasználás 2005. évi szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja”. Törlik a szélenergia támogatásáról és a napelemek áfacsökkentéséről szóló javaslatot, viszont a kormányt kötelezik egyebek közt olyan intézkedésekre, amelyekkel támogatják a lakosság és a helyi közösségek fogyasztókból aktív energiatermelőkké válását, a hazai vállalkozások megújuló energia és energiahatékonysági fejlesztéseit, különböző szakpolitikák módosítását a fenntarthatóság szempontjai alapján. A klímavédelmet szolgáló, költségvetésből finanszírozott fejlesztések forrásának megteremtése céljából Zöld Államkötvényt bocsátanak ki. Hasonlóképpen átírta a többség az ellenzéki határozati javaslatot is, de kiegészítette egyebek közt olyan konkrétumokkal, hogy a kormány 2020. július 1-jével kezdje meg az illegális hulladéklerakók felszámolását; kötelezze a multinacionális cégeket, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak; minden újszülött után tíz fát ültessen; a következő 10 évben hatszorozza meg a naperőművek kapacitását; támogassa az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát. |
A Párbeszéd politikusa, Tordai Bence is arról számolt be csütörtökön online sajtótájékoztatóján, hogy nem szavazzák meg azt a javaslatot, amit korábban saját frakciójuk nyújtott be, ugyanis szerintük csak egy legyengített, kiüresített jogszabály kerül a Ház elé. Tordai arról beszélt, hogy a Fidesz az ő javaslatukkal is úgy tett, mint az LMP-s normaszöveggel. A Párbeszéd által meghatározott négy célból a módosító javaslatok hármat elvetettek, egyedül a 2050-re kitűzött klímasemlegesség maradt benne az iratban.
Tordai a Népszavának azt mondta, „a Fidesz kibelezte és szalmával töltötte ki a Párbeszéd klímatörvényét. Négy célból hármat, 14 intézkedésből pedig tízet kihajított a kukába.” De a politikus eredményként könyveli el, hogy a parlament a kiüresítés dacára mégis csak szavaz egy klímavédelmi törvényről, miközben Orbán még tavaly is „baloldali huncutságnak” nevezte az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.
Az átformált javaslatokat pünkösd után, kedden tárgyalja a Ház.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Klímavészhelyzet: gesztus az ellenzéknek, de lehet, hogy üres
Megtárgyalják az ellenzék javaslatát a klímavészhelyzet kihirdetéséről
Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot
Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.